Hatóságilag támogatott prostitúcióval küzdött a „szodómia” ellen a Velencei Köztársaság
2019. január 22. 22:53 Múlt-kor
A 16. századi velencei vezetés azzal kívánta elejét venni a „szodómia járványának”, hogy a női prostitúciót támogatta.
Morális pánik
1511. március 26-án Marino Sanudo velencei lakos a következőket írta naplójába egy félelmetes földrengés kapcsán, amely lesújtott a városra:
„A kémények dülöngéltek, a falak szétrepedtek, a harangtornyok is dőltek, a magasan lévő dolgok a földre zuhantak, és a víz a csatornákban – még a Canal Grandéban is – forrt, mintha tűz égett volna alatta.”
Másnap a város pátriárkája, Antonio Contarini beszédet intézett a város kormányzó testületéhez, a signoriához. Sanudo szerint ennek során a város lakóinak bűnös viselkedését, főként a szodómiát tette felelőssé a katasztrófáért: „E vidék tele van bűnnel, főként szodómiával, amelyet bármire való tekintet nélkül mindenhol művelnek.” Arról is beszámolt beszédében, hogy a város prostituáltjai „üzenetet küldtek neki, miszerint képtelenek megélni mesterségükből. Senki sem megy hozzájuk, mert annyi szodómia van, és még az idős férfiak is többet kapnak belőle, mint amennyire számítanak.”
Minden szexuális „bűn” közül a szodómiát tekintették a leggyalázatosabbnak a korban. Megtagadta a szaporodást, eltért a hagyományos családtól, és úgy gondolták, fenyegette a társadalom rendjét is. Emellett ott volt nevének kapcsolata a bibliai Szodoma városával is, amelynek lakosai bűnös életvitelükkel magukra vonták Isten haragját és büntetésképpen a totális pusztítást. Sok velencei számára az 1511-es földrengés a legújabb volt egy sor csapás közül, amelyekben hasonló isteni rosszallást véltek felfedezni.
Egy 1497-es pestisjárvány során Timoteo da Lucca ferences szerzetes prédikációt adott elő a Szent Márk-székesegyházban, melyben arra szólította fel Agostino Barbarigo dózsét, hogy „szüntesse meg az okokat, amelyek a pestishez vezetnek”, beleértve „a szodómia társaságait”. 1499-ben a török flotta vereséget mért a velenceiekre a Jón-tengeren a zonchiói ütközetben, majd 1500-ban Modonnál. Az év júliusában a dózse egy névtelen levelet kapott, amely arra utasította, tisztítsa meg a várost „egyes főbenjáró bűnöktől”, beleértve a „mocskos vágyat”, hogy Isten jóakaratát visszaszerezzék.
1509-ben a velencei hadsereget legyőzték a franciák Agnadellónál. Gerolamo Priuli kereskedő, bankár és jövőbeli dózse szintén Velence erkölcsi romlottságát hibáztatta ezért a vereségért. Naplójában arról írt, illatozó ifjak kivágott ingeikben „vágyat keltenek”, „fényűző és szexuális” viselkedésükkel. Elítélte a „fehér szakállú” nemeseket is, akik a „szodomita bűnbe” estek, és fizettek az ifjaknak, „hogy azok kielégítsék őket a bűnben.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
