Hatalmas földpiramisból uralkodtak a jádéval díszített város felett a kőkori Kínában

2018. augusztus 27. 08:26 Múlt-kor

Az észak-kínai Senhszi tartomány egy neolit kori lelőhelyén egy piramissal bíró várost tártak fel régészek. A lakók vélhetően emberáldozatokat is hajtottak végre.

Korábban

Egy óriási, 70 méter magas, 24 hektár alapterületű lépcsős piramissal is bíró, 4300 éves város maradványait tárták fel régészek Kínában. A piramist szemszimbólumok és antropomorf, félig ember, félig állat arcok díszítik. Ezeknek vélhetően vallási, mágikus jelentőségük volt. A piramis körül lévő város körülbelül öt évszázadon át virágzott. Legnagyobb kiterjedésekor 400 hektár területen feküdt, amivel a világ egyik legnagyobb települése volt akkoriban. A romokat ma „Simao” néven ismerik Kínában, a város eredeti neve ismeretlen.

A földpiramis 11 lépcsőből áll, amelyek mind kőborításúak. Tetején kiterjedt paloták épültek döngölt földből, fa oszlopokkal és cseréptetővel. Tartozott hozzájuk továbbá egy hatalmas víztározó, és a mindennapi élet kellékeinek maradványait is megtalálták a régészek. A város uralkodó elitje lakhatott ezekben a palotákban, és a közelben voltak a művészek és iparosok műhelyei is.

A piramis és a város körül is egy sor kőfal épült, sáncokkal és kapukkal ellátva. A piramist körülvevő erődítések arra engednek következtetni, hogy nem csupán a védelmet, de a bejutók számának korlátozását is szolgálták – vélhetően nem mehetett akárki a piramis közelébe. Simaóban emellett nagyszámú emberáldozat nyomait és maradványait is megtalálták: csak az egyik kapu közelében hat gödröt találtak, amelybe levágott fejeket helyeztek a lakók. Az áldozatok némelyike a Simaótól északra található Zsukaigou lelőhelyen lakó ember lehetett, amelyet Simao lakói meghódíthattak. Az emberi maradványok morfológiai elemzése arra utal, hogy az emberáldozatok rokonai voltak Zsukaigou lakóinak, így lehetséges, hogy foglyokként vitték őket Simaóba.

Simao további különlegessége, hogy összes épületének építőkövei közé jáde műalkotásokat ékeltek, amelyeknek szintén rituális jelentősége lehetett. A lelőhelyről régóta tudtak a régészek, azonban hosszú ideig a közeli Nagy Fal részének gondolták. Csupán az elmúlt években véghez vitt ásatások alapján derült ki, hogy egy sokkal régebbi helyszínről van szó – a Nagy Fal legelső szakaszai is csupán 2700 évesek.