Hat találmány, amely forradalmasította a háztartások életét
2021. szeptember 3. 09:36 Múlt-kor
Korábban
Az elektromos vasaló: sima ruhák parázs és égésnyomok nélkül
A tűzön vagy tűzhelyen melegítendő, avagy szénnel, parázzsal megtöltendő kezdetleges vasalók előkészítése és használata volt, hogy még a mosásnál is több időt vett igénybe.
A legegyszerűbb vasalókat – az időtakarékosság érdekében egyszerre többet – a tűzön melegítették, és amikor az éppen használatban lévő kihűlt, visszatették a tűzre, és egy forrót emeltek el onnan. A szén- vagy parázstartós vasalók esetében szintén megszakításokkal tűzdelt volt a munka, mivel újra és újra meleg szént vagy parazsat kellett beléjük helyezni.
Az 1850-es években megjelentek az első „önmelegítő” vasalók, amelyek földgázzal működtek: ekkor már sok helyen létezett a lakóépületekbe bevezetett gázhálózat, az eszközöket erre csatlakoztatva lehetett folyamatosan melegen tartani.
A 19. század második felében többen előálltak petróleummal, majd benzinnel működő, üzemanyagtartályos vasalókkal is, azonban – a gázos változathoz hasonlóan – ezek sem voltak a legbiztonságosabb vagy a legkönnyebb szerkezetek.
A New York-i illetőségű Henry W. Seely volt az, aki 1882-ben elsőként szabadalmaztatott egy elektromossággal melegített vasalót. Seely életéről meglehetősen keveset tudni, az azonban biztosnak tűnik, hogy a későbbiekben üzleti partnere volt Thomas Edisonnak, akinek számos szabadalmi kérvényén tanúként jelenik meg a neve.
Habár Seely úgy tűnik, nem tudott különösebb sikert kovácsolni találmányából, annak nyomán a vasalást megkönnyítő innovációk sora indult el: egy évtizeden belül már olyan elektromos vasalók kerültek piacra, amelyek a hőmérséklet szabályozását is lehetővé tették. Ezáltal már ki lehetett küszöbölni azt, hogy a vasaló kiégesse a ruhát – a mai, automatikusan lekapcsoló eszközöknél ez már úgy sem lehetséges, ha rajta felejtjük a ruhán a vasalót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.