Hajmintákból rekonstruálják a perui múmiák utolsó hónapjait
2015. február 20. 15:20
Egy régészekből és biorégészekből álló amerikai kutatócsapat 14 perui múmia táplálkozási szokását vizsgálta a hajminták segítségével. Eredményeiket a Journal of Archaeological Science legújabb számában ismertették.
Korábban
Az Arizonai Állami Egyetem (ASU) Geokémiai Laboratóriumában végzett kutatás során 14, a Wari Kayan-i nekropoliszban mintegy 90 éve feltárt múmiát vizsgáltak meg amerikai kutatók. A kutatásról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy bár a terület páratlanul gazdag régészeti leletanyaggal bír, eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.
Az elhunytak a paracasi kultúra tagjai voltak. A Paracas-kultúra az i. e. 8. században Peru délnyugati partvidékén alakult ki, jóval a Nazca-kultúra létrejötte előtt. A kultúráról a legtöbb információt a nagy kiterjedésű Holtak városa (Paracas Necropolis) régészeti feltárásából nyerték, amelyet 1927-ben egy perui régész, Julio Tello fedezett fel.
A Paracas-kultúra elsősorban textíliáiról vált ismertté: a kivételes szépségű, finom minőségű textíliáikat éppúgy használták államközi megállapodások, diplomáciai és katonai egyezségek megkötéséhez, mint fogadalmi felajánlásként vallásos ceremóniákhoz, illetve temetéseknél halotti lepelként. Az uralkodók életük során nagy mennyiségű szőttest halmoztak fel és haláluk után ezeket velük együtt temették el.
Az amerikai kutatók mindegyik múmiából hajmintákat vettek, hogy megismerjék az ősi peruiak étkezési szokásait, a szén- és a nitrogénizotópok szintje ugyanis pontosan megmondja, hogy az egyes személyek mit ettek életük alkonyán. A táplálkozási szokás ráadásul nemcsak az elhunytak egészségi állapotáról ad felvilágosítást, de azt is jelzi, hogy az illető hol élt, merre utazott, s a mindennapokról is fontos támpontot ad: megmutatja, hogy a személy milyen úton (vadászat, halászat, gyűjtögetés, földművelés) jutott a táplálékhoz.
A vizsgálatok során kiderült, hogy életük utolsó hónapjaiban a paracasiak főleg tenger „gyümölcseit”, illetve C3-as és a C4-es növényeket, például kukoricát és borsót fogyasztottak. „Elég csak egy kis hajminta ahhoz, hogy megtudjuk, mit ettek az ősi peruiak haláluk előtt nem sokkal – ez egy nagyon intim visszapillantás a múltra” – fogalmazott Kelly Knudson, az ASU segédprofesszora.
Mivel a múmiák legtöbbje férfi, Knudson és kollégái azt tervezik, hogy a kutatásba később több női és gyerekmúmiát is bevonnak. A tudósok továbbá a régészeti leleteket és a temetkezési szokásokat is megvizsgálják, így a biorégészeti kutatások eddigi eredményeit régészeti kontextusba tudják helyezni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
