Génjeik alapján a vikingek nem voltak annyira skandinávok, mint eddig gondoltuk

Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a "viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre", vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték.

Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának éve előtti időkből - mondta el Eske Willerslev, a kutatás vezetője.

"A vikingeknek sokkal több dél- és kelet-európai génje volt, mint előzetesen becsültük. Gyakran a világ túlsó feléről származókkal nemzettek közös gyerekeket. Inkább voltak barnák, mint szőkék, pedig ezt jellegzetes viking vonásnak tartjuk" - tette hozzá.

A kutatás azt is feltárta, hogy a vikingek általában sokkal nagyobb genetikai sokszínűséget mutattak, mint azok a földművesek, akik Skandinávia belső, tengertől távolabb eső részein éltek.

"A tengerparton lakó vikingek genetikai értelenben tökéletesen más emberek voltak, mint a skandináv szárazfölön élő fölművesek. Ezeknek az embereknek sokkal kevesebb közös vonásuk volt a vikingekkel, mint az akkoriban Európában élő földműveseknek. Genetikailag szinte azt mondhatjuk, a skandináv parasztok kihagyták a teljes vaskor és bronzkort" - mondta et az Eurekalert.org-nak Ashot Margaryan genetikus, a kutatás társszerzője.

A vikingek három évszázadon át kereskedelmi állomáshelyeket és városokat hoztak létre az "amerikai kontinenstől az ázsiai sztyeppéig". "Ötleteket, technológiát, nyelvet, hiedelmeket és gyakorlatot exportáltak erre a hatalmas területre" - mondta Soren Sindbaek, a dán Moesgaard Múzeum régésze.

Amellett, hogy brutális portyákat vezettek szerte Nyugat-Európában és rabszolga-kereskedelmet folytattak a mai Oroszország területétől a Közel-Keletig, megalapították Dublint, egyik elnevezésük emlékét a franciaországi Normandia őrzi, valamint segítettek létrehozni a Kijevi Nagyfejedelemséget.

Ezek az eredmények csodálatot válthattak ki és versenyre ösztönöztek akkor is, amikor a vikingek kegyetlenségétől rettegett Európa.

Skóciában feltárt sírokba a holttestek mellé "kardokat és más viking emlékeket" temettek még azelőtt, hogy "a skandinávokkal keveredtek volna a génjeik" - közölték a tudósok, akik szerint a sírmellékletek a viking portyázások és fosztogatásokhoz képest a kulturális kapcsolatok más oldalára utalnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2010

• Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
• Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
• Interjú Oborni Terézzel
• Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
• Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
• A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
• Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
• Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
• Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett