Évezredek óta hiába kutatják a bibliai frigyláda hollétét

A Tízparancsolat őrzője

Hét nappal azután, hogy Izrael népe az Egyiptomból való kényszerű távozás után megkezdte viszontagságos útját az ígéret földje után kutatva, Isten felszólította vezetőjüket, Mózest: készítsen egy ládát számára. Az utasítások szerint a kívül és belül arannyal bevont ládát akáciából kellett elkészíteni, az „engesztelés táblájára” (vagyis a láda fedelére) pedig két – szintén aranyból készült – kerubot kellett elhelyezni.

Bár az Ószövetségben pontos leírást olvashatunk a szövetség ládájának kinézetéről, csak kevés művészi ábrázolását ismerjük. Az izraeli Kafarnaumban a Frigyláda nevet viselő dombormű egy négy kerékre szerelt furcsa építményt ábrázol, amelyen a láda mellett Salamon templomát is megjelenítették.

A chartres-i katedrális északi kapujának egyik pillérén található lapos dombormű szintén négy kerekű ládaként ábrázolja a szent tárgyat, amelynek belső tartalma is látható. Jean Fouquet 1475 táján keletkezett munkájához, az Antiquités judaïques-hez készített illusztráción Jerikó elfoglalása alkalmával jelenik meg, a kerubokat azonban furcsa módon lehagyták a képről.

A frigyládát a bizonyság ládájának is nevezik, mivel arra volt hivatott, hogy befogadja a „bizonyságot”, vagyis az Isten által a zsidó népnek adományozott Tízparancsolat két kőtábláját. Ám a frigyláda jóval többet jelentett, mint egyszerű tárolóeszközt: Izrael népe vándorlásai során magával vitte a szent ládát, amely így számukra mindenekelőtt Isten jelenlétének jelképévé vált.

Fontos szerepe volt a fedélnek is, amely elrejtette az illetéktelen szemek elől a láda tartalmát, valamint szent területként is funkcionált. A rajta álló két kerubnak az volt a feladata, hogy behatárolja azt a teret, amelyben Isten időről időre megjelenhet, hogy parancsait tolmácsolja a kiválasztott nép felé. A frigyláda tehát közvetítő szerepet is játszott Isten és az emberek között.

A hagyomány szerint a szent láda emellett képes volt feléleszteni az izraeli nép erejét. A „régi izraeliek” – ahogy Sámuel nevezi őket – a frigyládához fordultak a filiszteusokkal való összecsapásaik alkalmával, a tengeri nép seregei pedig valóban az isteni jelenléttel és védelemmel azonosították a bizonyság ládáját. Bár a filiszteusok végül megkaparintották az ereklyét, az csak bajt hozott rájuk: az alatt a hét hónap alatt, amíg a birtokukban volt, a szent tárgy útját halálos rettegés kísérte.

A ládát először Asdódba, majd Gátba vitték, de miután ennek következtében mindkét város lakosságát daganatos megbetegedések sújtották, a következő állomás, Ekrón lakói már felzúdultak a félelmetes hírű láda érkezésének hírére. A véget nem érő csapások után a filiszteusok jobbnak látták, ha visszajuttatják a ládát a zsidóknak.

1. A Tízparancsolat őrzője
2. A rettegett ereklye
3. A láda hányattatásai
4. Zavaros elméletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?