Észrevétlenül lopódzva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok
2022. november 14. 18:01 Múlt-kor
Korábban
Végjáték
A nizáriták államának a végét elsősorban az hozta el, hogy a politikai viszonyok radikálisan megváltoztak. Möngke mongol nagykán (1251 – 1259) elhatározta, hogy befejezi Ázsia nyugati felének a meghódítását, és 1253-ban ebből a célból küldte el Hülegüt, a fivérét.
Szandzsár ibn Malik Sah (k, zöldben), Kelet-Perzsia uralkodója azután kötött békét az asszaszinokkal, hogy ágya mellett egy tőrt talált a földbe szúrva.
A mongoloknak éppen útba estek az asszaszinok várai, és a nizáriták dolgát az is nehezítette, hogy az új nizárita iszmáili imám, Rukn al-Din mindössze egy éve uralkodott, és még fiatal volt.
A mongol veszélyt felismerve elfogadta Hülegü minden követelését, ám a mongol vezérben, muszlim tanácsadói miatt, nem alakult ki túl megnyerő kép az asszaszinokról. Ezért megostromolta és elfoglalta Alamutot. Az imám életét először meghagyta, majd levelet íratott vele az asszaszin parancsnokoknak, hogy adják fel az általuk birtokolt erődöket. Miután ezt megtette, és a perzsiai várak meghódoltak, megölette Rukn al-Dint, és ahol csak lehetett, lemészárolták a nizáritákat.
Alamut mongol ostroma
Az önállóbb szíriai asszaszinok azonban megtagadták az engedelmességet, és még néhány évtizedig kihúzták a történelem viharaiban. A mongolokat az Egyiptomban hatalomra kerülő mamelukok állították meg 1260-ban. Hamarosan kiterjesztették a befolyásukat Szíriára is, az utolsó asszaszin erőd 1273-ban hódolt be a mamelukoknak.
Alamut ostroma
A mongolokkal ellentétben azonban a mamelukok (majd később a területet meghódító oszmánok is), toleránsan viszonyultak a nizáritákhoz, és nem akadályozták a vallásuk gyakorlását, lehetővé téve azt, hogy a nizárita iszmáilizmus mind a mai napig tovább éljen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap