Eredetileg Kínába készült misszionáriusnak az Afrikában „eltűnt” David Livingstone
2020. november 17. 10:59 Múlt-kor
„Európai szemek eddig még sohasem látták, de az angyalok repülés közben már biztosan gyönyörködtek ilyen csodás tájakban” – emlékezett vissza azokra a pillanatokra David Livingstone, amikor 1855. november 17-én meglátta a mai Zimbabwe és Zambia határán álló, az akkori brit uralkodóról Viktóriának elnevezett vízesést.
Korábban
A szegény skót családban született Livingstone már tízéves korától egy pamutfonóban dolgozott napi 12 órában. Bár orvosi és teológiai végzettségével eredetileg Kínába készült misszionáriusként, 1840-ben hittérítőként Dél-Afrikába utazott, és szinte azonnal megkezdte azon területek felfedezését, ahova európaiak még nem jártak.
1843-ban egy oroszlánnal való találkozása során bal karja annyira súlyosan megsérült, hogy innentől kezdve már soha nem tudta használni a testrészt.
Sérülése ellenére felfedezőkedve nem ingott meg. Néhány évvel a Ngami-tó felfedezése után 1852-ben a kereskedelem, a kereszténység és a civilizáció terjesztésének reményében, a rabszolga-kereskedők pozíciói gyengítésének szándékával indult el a Zambézi felső folyásától a folyó torkolata felé.
1855 novemberében megközelítette azt a helyet, amelyet a bennszülöttek csak „mennydörgő füst” néven emlegettek. A felfedező ámulattal tekintett le a világ legszélesebb vízzuhatagának mélyére, amelyet 1856-ban Viktóriának nevezett el.
A felfedező később a Nílus forrásának kutatására indult, miután azonban jó ideje nem adott életjelet magáról, a New York Herald 1869-ben a példányszám növelésének reményében megbízta újságíróját, Henry Morton Stanley-t Livingstone felkutatásával.
Amikor Stanley 1871. november 10-én egy, a Tanganyika-tónál található kisvárosban rátalált a felfedezőre, a legenda szerint csak egy – az azóta már szállóigévé vált – kérdést tett fel: „Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?”.
A kontinensen élete során több tízezer – egyes becslések szerint összesen 46 ezer – kilométert gyalogló Livingstone 1873-ban halt meg maláriában és vérhasban. A szívét egy fa alatt temették el halála színhelyének közelében, testét pedig a Westminster-apátságban helyezték örök nyugalomra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
- Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.