Emlékérmét bocsátott ki a Nemzeti Bank a Kiegyezés 150. évfordulójára

Az érme átmérője különlegesen nagy, 52,2 milliméter, tervezési újdonságnak számít a visszahajló belső perem is. Az előlapon ovális medál alakba komponálva a "haza bölcse", Deák Ferenc, míg a hátlapon I. Ferenc József és Erzsébet királyné portréja látható - mondta el Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatója. Hozzáfűzte: az ezüst mellett egy színesfém változat is forgalomba kerül kétezer forintos névértéken. Mindkét emlékérméből ötezer példányt bocsátanak ki, az ezüstből tükörfényes, a réz- és nikkelötvözetből készült változatból pedig selyemfényes kivitelben. Az emlékérméket Kósa István, az MNB tavaly nyugdíjba vonult fővésnöke tervezte.

Az 1867-es kiegyezés szinte párhuzam nélküli eredményeket hozott a magyar történelemben, fontos, hogy erre a történettudomány világán kívül is emlékezzünk - hangsúlyozta Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Kiemelte: az emlékérmek fontos részét képezik a legújabbkori magyar történelmi emlékezetnek. Mint fogalmazott, a magyar történetszemléletben két nagy hagyomány figyelhető meg, az egyik a nemesség hagyománya, amely Buda 1541-es elestétől 1848-ig szabadságharcok soraként értelmezi a magyar történelmet.

A másik, gyakran elfelejtett hagyomány szerint az 1711-es szatmári békétől kezdve 50-60 évenként olyan kiegyezések követték egymást a magyarság és a Habsburg-dinasztia viszonyában, amelyek mindig fellendüléshez vezettek - fűzte hozzá Varga Benedek, aki szerint ezeknek a megegyezéseknek a sorából is kiemelkedik az 1867-es.

Az 1867-es kiegyezésről a mai napig megy a vita, amely mindig visszatér Kossuth Lajos kritikájára, aki híres Cassandra-levelében elszakadt az adott történelmi pillanattól, és egy mélyebb, átfogó összefüggésre hívta fel a figyelmet: sosem szabad olyan helyzetbe kormányozni a nemzetet, amely kiveszi a kezéből a lehetőséget jövője alakítására - mondta el Csorba László történész, az emlékérme tematikai szakértője. Kossuth ugyanis úgy látta, kora alapvető eleme a törekvés a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Mivel a kiegyezés kizárja a többi nemzetet a birodalom vezetéséből, szükségképpen a Habsburg-állam széthullásához fog vezetni. Magyarország pedig ekkor egyedül marad az ellenséges nemzetek körében - idézte fel az 1848-49-es szabadságharc vezető politikusának gondolatait Csorba László.

Tóth Csaba történész a kiegyezést követő koronázási szertartásra megjelent emlékérmékről, köztük a nagyméretű arany felajánlási érmékről adott elő. Utóbbiakat négy példányban készítették el, a hagyománytól eltérően a latin mellett magyar nyelvű feliratok is megjelentek rajtuk.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?