Elveszettnek hitt Ady-kéziratot mutattak be

Életörömtől hangos költemény

Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa az 1908 tavaszán született kéziratot a modern magyar irodalom születésének időszakából származó "ereklyének" nevezte. Ebben az évben indult a Nyugat folyóirat, valamint ekkor alapult a Holnap Irodalmi Társaság is, amelyben Ady Endre szintén központi szerepet vállalt. Mint fogalmazott, a dokumentum irodalomtörténeti jelentőségét részben az adja, hogy a költeménynek eddig csupán nyomtatott verzióit ismerték. Ráadásul több bizonyíték is arra utal, hogy a most bemutatott dokumentum, amelynek létezéséről korábban semmit sem tudtak, a Májusi zápor után című költemény eredeti kéziratának tekinthető. A vers először a Nyugat 1908. június elsejei számában jelent meg két másik Ady-költeménnyel, a ma az Ádám, hol vagy? címen ismert és a Léda ajkai között című verssel együtt. Utóbbi mű eredeti kézirata egyébként egy ismeretlen magángyűjtő tulajdonában van, aki 2001-ben 5 millió forintot fizetett érte.

Ady Endre általában gyorsan, nagy lendülettel megírt műveket küldött a Nyugatnak, azonban verseskötetei szerkesztésekor gyakran végzett utólagos simításokat költeményein. Ez történhetett a Májusi zápor után cíművel is, ugyanis az 1908 végén megjelenő, Az Illés szekerén című kötetben a versen több változtatás is megfigyelhető: a Nyugatban közölt változat ötsoros második versszakából hatsoros lett, a refrénben pedig a "táncolt" igét Ady "csókolt"-ra cserélte. Az OSZK-nak adományozott kézirat viszont szinte teljesen megegyezik az időben korábbi, Nyugatban közölt változattal, ez pedig igazolja a felvetést, hogy a dokumentum a vers eredeti kézirata - magyarázta Baróthy Zoltán, aki szerint az apró változtatásban tetten érhető Ady zsenije, hiszen a vers jobb lett az utólagos javításokkal.

A szakértő rámutatott: egyelőre nem lehet megállapítani, hogy az "Adyra nem igazán jellemző, életörömtől hangos költemény" Párizsban, vagy Érmindszenten, a költő családjának otthonában született. Ady május közepén utazott ki Párizsba, részben azért, hogy kitörjön az Érmindszenten rátörő depresszióból és álmatlanságból, amelyekről a Hatvany Lajoshoz írt levele is tanúskodik. Mindez a mű értelmezése szempontjából is fontos lehet, ugyanis ha a költő Párizsban írta meg a verset, akkor joggal beszélhetünk arról, hogy a költeményben Ady a városi ember szemszögéből, idealizálva tekint vissza a modernitástól mentes partiumi tájra. Amennyiben a mű Érmindszenten született, teljesen más értelmezéssel érdemes közelíteni a szöveghez - hangsúlyozta Baróthy Zoltán, hozzátéve, hogy a bizonyítékok alapján számára meggyőzőbbnek tűnik az a felvetés, amely szerint Ady a francia fővárosban írta a verset.

A nagyközönség először a Múzeumok éjszakáján láthatja a kéziratot a S csókolt minden az ég alatt címmel megnyíló kamarakiállításon az OSZK-ban. A tárlat többek között foglalkozik a szintén irodalmi babérokra törő Ady Mariska és Ady Endre viszonyával, valamint korabeli fotók, levelek és újságcikkek segítségével számos adalékkal szolgál a Májusi zápor után megírásának körülményeiről. A gyűjtemény egyik különleges darabja Az Illés szekerén című kötet egy Brüll Adélnak (Lédának) dedikált példánya, emellett megtekinthető az Ádám, hol vagy? - eredeti címén Jön az Isten - című költemény első ismert kézirata is. A kiállítás július 12-ig tekinthető meg az Országos Széchenyi Könyvtárban, a kéziratot digitális formában pedig az intézmény honlapján keresztül lehet majd elérni.

1. Életörömtől hangos költemény
2. Májusi zápor után

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• A háború 10 fenegyereke, aki nem ismerte a félelmet
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
• Papírmasé lótetemből és acél fatörzsből is figyelték egymást az első világháború katonái
• Hogyan befolyásolta az első világháború a mai munkavédelmi felszerelést?
• A német tengeralattjárókkal szemben kezdetben nem volt ellenszer, az egész észak-atlanti térség rettegett