2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Élő pajzsként használták az őslakosokat a japán védők Okinava szigetén

2020. június 23. 15:50 Múlt-kor

Fogság helyett halál

Az öngyilkos támadások a szárazföldön is gyakoriak voltak: a japán katonák nagy része, de még az okinavai őslakosok is nagy számban elhitték a japán propaganda állításait, miszerint az amerikaiak kezei közé kerülve csak a kegyetlen megaláztatás és halál várna rájuk, ezért sokan vetettek önkezükkel véget életüknek, avagy választották a biztos halált egy-egy harci helyzetben. A katonák öngyilkosság, illetve öngyilkos akciók céljából nagy mennyiségű kézigránátot osztottak szét a civil lakosság körében a szigeten.

Az amerikai inváziós erő parancsnoka, Simon Bolivar Bruckner tábornok (aki június 18-án a frontvonalban vesztette életét) maga is propaganda-röplapok szórásába kezdett a sziget települései felett a levegőből, ennek hatására mintegy 7000 japán katona adta meg magát Okinaván.

Nem csupán az egyszerű katonák és kétségbeesett civilek ugrottak le magaslatokról vagy robbantották fel magukat: Usidzsima tábornok és helyettese, Csó Iszamu is szeppukut (rituális öngyilkosságot) követett el június 22-én. A harcok ezt követően értek véget.

Az amerikaiak a legtöbb forrás szerint 14 000, mások szerint azonban akár 20 000 halálos veszteséget is szenvedhettek a harcok során, míg a japán oldalon 77 000-től 110 000-ig terjednek a becslések. A mintegy 300 000 főt kitevő okinavai lakosság csaknem fele, több mint 140 000 ember vesztette életét.

A szigeten található épületek 90 százaléka megsemmisült a harcok során, számtalan kulturális kinccsel és történelmi emlékkel egyetemben, az üde dzsungel pedig nagyrészt kopár sártengerré változott. Az amerikaiak bevezették a katonai közigazgatást és kiépítették máig tartó katonai jelenlétüket – a Kadena repülőtér ma az Egyesült Államok legnagyobb légibázisa Ázsiában.

Okinava valódi jelentősége végül nem került megméretésre a háború során, mivel az augusztusban Hirosima és Nagaszaki városaira ledobott atombombák hatására Japán beleegyezett a feltétel nélküli megadásba.

Egyes történészek szerint éppen az okinavai vérfürdő volt az, ami kiváltotta az atomtámadásokat – a veszteségeket látva az amerikai vezetés minden erejével el akarta kerülni, ha lehetett, a japán főszigetek közvetlen lerohanását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Gyermekkatonák amerikai fogságban Okinaván (kép forrása: Wikimedia Commons)A USS Idaho csatahajó tüzel Okinavára, 1945. április 1. (kép forrása: Wikimedia Commons)A Jamato csatahajó légitámadás alatt, 1945. április 7. (kép forrása: Wikimedia Commons)Iskoláslányok búcsúztatnak egy Okinavára induló kamikaze pilótát, 1945. április 12. (kép forrása: Wikimedia Commons)A harcot feladó japán katonák az amerikaiak felé tartanak fehér zászlóval (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár