Ellentmondásos tervekből épülhet Bush elnöki könyvtára
George W. Bush leendő elnöki könyvtárának terveit kezdettől fogva heves viták kísérik.
Elnöki irányítás alatt az iratok titkosítása
Az amerikai könyvtárak nagy szerepet játszanak az elnöki örökség megőrzésében és létrehozásuk gyakran szül társadalmi ellenállást. Az elmúlt hónapban több egyetemi tanár és metodista vezető is hevesen tiltakozott Bush könyvtárának tervei ellen.
|
A leendő könyvtár helye |
A kritikák szerint W. Bush itt elhelyezendő iratai aligha kerülhetnek nyilvánosságra, mivel a kormányzat ellenőrizni kívánja az információáramlást. Maga az elnök írta alá 2001-ben azt a rendeletet, amely korlátozza a hozzáférést az elnöki könyvtárakban tárolt anyagokhoz. Ezzel az intézkedéssel erősen meggyengült az az 1978-ban hozott törvény, amely nyilvános betekintési jogot biztosított az elnöki iratokba. Most azonban az elnök és örökösei késleltethetik a hozzáférést, amivel arra kényszerítik a történészeket és a tudósokat, hogy hosszadalmas jogi eljárásokba bonyolódjanak, ha be akarnak tekinteni az iratokba.
|
Az idősebb Bush könyvtárának avatása, 1997 |
Bush elnök tervei más problémát is felvetettek. Sokan úgy vélik, hogy a könyvtárban dolgozó szakértők veszélyt jelentenek az egyetemi autonómiára. Az intézmény ugyanis nem az egyetem vezetése alá tartozna, hanem a Bush Alapítványnak felelne, így félő, hogy csak olyan tudósok kapnának kinevezést, akik támogatják Bush politikáját és pozitív színben tüntetik fel az elnököt. R. Gerald Turner az egyetem elnöke azonban megalapozatlannak tartja a könyvtárral kapcsolatos aggodalmakat. Szerinte a terv növelni fogja az egyetem átláthatóságát. "Idővel elülnek majd a könyvtár körüli politikai viták, és előtérbe kerülnek a történeti szempontok" - mondta Turner.
A legnépszerűtlenebb elnök öröksége
Az Egyesült Államokban 12 elnöki könyvtár létezik. Az elsőt Franklin D. Roosevelt alapította 1940-ben, aki az elnöki iratokat a nemzet tulajdonának tekintette. Támogatói 400 ezer dollárt adtak össze erre a célra.
Az elnöki irattárak alapítását gyakran társadalmi vita előzte meg: a Duke University pédául elutasította Richard Nixon tervét, hogy az intézmény területén hozza létre a könyvtárát. A Kennedy Könyvtár harvardi létrehozását pedig a helyi lakosok hiúsították meg, mert a forgalom és a turizmus növekedésétől tartottak. Ronald Reagan stanfordi könyvtárának építését tiltakozások miatt kellett félbehagyni.
Az elnöki könyvtárak azt reprezentálják, hogy miként látja magát az elnök, és milyen emléket szeretne hagyni magáról. Az elnök és támogatói főként az elnöki emlékmúzeumot tudják ellenőrzésük alatt tartani: nem meglepő, ha Reagan elnök múzeuma nem tesz említést az iráni botrányról, és Richard Nixon könyvtára csak kis szerepet szán a Watergate-ügynek. Bill Clinton könyvtára ugyan tartalmaz felvételeket az elnök Monika Lewinsky-hoz fűződő kapcsolatáról, és a bírósági tárgyalásról, de a kiállítás címe "Az üldözés politikája", ami az egész affért republikánus bosszúnak állítja be.
"A könyvtárak idővel egyre nagyobbak lettek, ahogy az elnökök is egyre többre tartották magukat" - mondja Stephen Hess, a George Washington Egyetem kutatója. Ezzel párhuzamosan a felhalmozott iratok mennyiségét tekintve egyre inkább átvették a Nemzeti Levéltár szerepét, ám a pártatlanság megvalósítása nem sikerült.
A W. Bush elnöki irattára körül kirobbant nyilvános vitában többen felvetettették, vajon nem a történelem tisztára mosásáról szól-e az akció. Hess szerint az idő sok kérdésre választ ad majd: lassan például a könyvtárak is megváltoznak, nyitottabbá válnak. Lyndon Johnson könyvtára például sokáig figyelmen kívül hagyta a vietnami háborút, de ma már egy olyan kiállításnak is otthont ad, amely bemutatja, hogyan osztotta meg az országot a háború.
A legújabb közvélemény-kutatások mindenesetre azt mutatják, hogy George W. Bush az Egyesült Államok legnépszerűtlenebb elnökeként fog távozni hivatalából. "Bush elnök arra használja ezt az utolsó kampányt, hogy megmentse elnöksége jó hírét és örökségét" - állítja Hess, majd hozzáteszi, a könyvtár csak korlátozott mértékben javíthatja az elnök jó hírét. "Egy elnök nem tudja ilyen mértékben megváltoztatni a történelmet."