Egyházalapítással próbálta legalizálni az LSD-fogasztását Timothy Leary

1920. október 22-én született a Massachusetts állambeli Springfieldben. Tizenhárom éves volt, amikor megnyerő, de nőcsábász és alkoholista apja elhagyta családját. Kamaszként sokat csavargott, végül anyja kapcsolatai révén bekerült a West Point-i katonai akadémiára, de csak rövid időt töltött itt: kihágásai, italozása és feletteseivel történt sorozatos összetűzései miatt eltávolították az intézményből. Végül pszichológusi diplomát szerzett, a Berkeleyn ledoktorált klinikai pszichológiából, majd a Harvard Egyetemen tanított. 1945-ben megnősült, két gyermeke született, de házassága nőügyei és alkoholizmusa miatt zátonyra futott, s felesége 1955-ben, férje születésnapján öngyilkosságot követett el.

Leary érdeklődését felkeltette a Life magazin 1957-ben publikált cikke a pszilocibin gombáról, amelyet a mexikói indiánok mágikus szertartásaik során fogyasztottak. 1960-ban ő maga is ellátogatott Mexikóba, s az út örökre megváltoztatta életét. Hazatérve kísérletsorozatot indított a Harvardon, melynek során a varázsgomba és más hallucinogén vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatását tanulmányozta. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy segítene-e egy "utazás" a pszichológiai problémákkal küzdőknek, javítaná-e a börtönökből szabadulók visszaesési arányát. Kísérleti alanynak először önként jelentkező rabokat és vallásos fiatalokat választott, a programhoz később vállalkozó kedvű hírességek is csatlakoztak: Aldous Huxley, Allen Ginsberg, William S. Burroughs és Jack Kerouac.

A tudattágító szerekkel folytatott kísérletei miatt 1963-ban elbocsátották, esetét megírták az újságok, a médiafelhajtás ezt követően élete elválaszthatatlan részévé vált. Kísérleteit tovább folytatta, ekkor már a svájci Albert Hofmann által felfedezett lizergsav-dietilamid, közismert nevén az LSD került érdeklődése középpontjába. (Az LSD-t az 1940-es évektől a pszichiátriában is alkalmazták, de sem nyugtatóként, sem igazságszérumként nem vált be.) Leary valóságos vallást épített az LSD köré a szellem univerzális lehetőségeinek végtelenségével, a lélek és a test teljes felszabadításának hirdetésével: „Kapcsoljatok be, hangoljatok rá és szálljatok ki” - hirdette.

1966-ban, az LSD betiltásakor egyházat alapított Liga a Spirituális Felfedezésekért elnevezéssel (angol rövidítése LSD), és a vallásszabadságra hivatkozva akarta elérni, hogy a Liga tagjai használhassák a tudatmódosító szert. A drogtúladagolás miatt elhunytakról szóló híreket pánikkeltésnek minősítette, mondván, hogy a sajtó foglalkozhatna az alkohollal vagy a Ford gépkocsikkal is, mert azok sokkal több ember haláláért tehetők felelőssé. Tanait az országot járva népszerűsítette, San Franciscóban 30 ezres tömeg előtt beszélt. Felmérhetetlen hatást gyakorolt a fiatalokra, Nixon elnök „Amerika legveszélyesebb emberének” nevezte. Leary 1970-ben elindult Kalifornia kormányzóságáért, kampánya ihlette John Lennon Come Together című dalát.

Ez már sok volt a hatóságoknak: előásták korábbi kábítószerügyeit, és 3 deka marihuána birtoklásáért húsz év szabadságvesztést szabtak ki rá. A börtönből bohózatba illő körülmények között megszökött, külföldre menekült, csak három évvel később került ismét rács mögé. A börtönben adatokat szolgáltatott a szövetségi rendőrségnek, az FBI-nak egy radikális szervezet tagjairól, ezért 1976-ban kiszabadult. Los Angelesbe költözött, Hollywoodban próbált kapcsolatokat keresni, és kétes hírnevét kihasználva filozófusként járta az országot. Tömegeket vonzó előadásain a kémiai önmegváltást, a drogok által kínált eksztázisélményt népszerűsítette, még egy turnéra is vállalkozott ideológiai ellenlábasa, a Watergate-betörést szervező G. Gordon Liddy társaságában.

Leary ötször nősült, de magánélete boldogtalan volt: fia megtagadta, s még élt, amikor lánya, aki azért került börtönbe, mert álmában lőtte agyon a férjét, öngyilkos lett a rácsok mögött. Ám prédikációra emlékeztető előadásaiban ezek után is derűlátó nézeteit osztotta meg a fiatalok újabb nemzedékével. A drogokkal sem állt le, napi „étrendje” 30 cigarettából, egy marihuánás sütiből, egy fél bögre kávéból és nevetőgázból állt. A rákos Leary élete végén egy olyan honlap összeállításán dolgozott, amely hírnevét és tanításait kiterjeszti a virtuális térben, utolsó napjait kamera közvetítette a világhálón. 1996. május 31-én érte utol a halál, utolsó szavai ezek voltak: „Miért ne”. Hamvai egy részét rokonai és ismerősei között osztották szét, egy részét pedig rakétával kilőtték az űrbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában