Egy texasi katona a Fehér Házban

Dwight David Eisenhower egy német származású farmer hét gyermeke közül a harmadikként született Texasban, de a Kansas állambeli Abilene városkában nőtt fel. Egész életét végigkísérte az Ike becenév, aminek pontos eredetét ő sem tudta. Az amerikai futballban jeleskedő fiatalembernek sikerült bekerülnie a híres West Point katonai akadémiára. Végzése után Texasba helyezték, itt nősült meg 1916-ban. Az Egyesült Államok a következő évben belépett az első világháborúba, de őt nem vezényelték a frontra, egy harckocsizó kiképzőközpontot irányított. A vezérkari akadémia elvégzése után szolgált John Pershing és Douglas MacArthur tábornokok hadsegédeként is, de két évtizeddel később még mindig csak őrnagy volt.

Amikor 1941 decemberében, a japánok Pearl Harbour elleni támadása után az Egyesült Államok belépett a második világháborúba, tábornokká léptették elő és a Hadügyminisztérium hadműveleti osztályának élére került. 1942 júniusában kinevezték az Egyesült Államok európai haderőinek főparancsnokává, ő vezényelte a szövetségesek 1942-es észak-afrikai és 1943-as szicíliai partraszállását, majd az olaszországi hadműveleteket. 1944 elejétől ő volt a szövetséges haderő európai főparancsnoka, így döntő része volt az 1944. június 6-i normandiai partraszállásban és a végső győzelem kivívásában. (Rá jellemző módon a D-nap előtt megírta az esetleges kudarcért felelősséget vállaló beszédet is, amelyet szerencsére soha nem kellett elmondania.) Nagyszerű vezetési és diplomáciai képességekről tett tanúságot, és jóllehet csatateret közelről soha nem látott, harcedzett tábornoktársai tiszteletét is kivívta. A háború végén ötcsillagos tábornokként, ünnepelt hősként tért haza, és elfoglalta a vezérkari főnöki tisztséget, de a legmagasabb katonai kitüntetést visszautasította, mondván: azt bátorsággal és hősiességgel kell kiérdemelni.

A Truman elnökhöz lojális katonatisztet az 1948. évi elnökválasztás előtt mindkét pártból megkörnyékezték, de ő nemet mondott, beérte a Columbia Egyetem elnöki posztjával, és megírta emlékiratait. 1950-től a frissen alakult NATO európai erőinek főparancsnoki tisztét töltötte be, az aktív szolgálattól 1952-ben vonult vissza. A mérsékelt és rendkívül népszerű tábornok ekkor vállalta el a Republikánus Párt elnökjelöltségét, az "I like Ike" jelszó ellenállhatatlannak bizonyult. Óriási fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást, személyében először került texasi és a huszadik században először hivatásos katona a Fehér Házba.

Bebizonyította, hogy a politika csataterein is képes helytállni, és 1956-ban még nagyobb többséggel választották újjá - a közvélemény mit sem tudott arról, hogy éppen egy súlyos szívrohamból lábadozott. A katonai erő pozíciójából tárgyaló Eisenhower hivatali ideje alatt lanyhult a hidegháború, amihez persze hozzájárult Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála is. Békét kötött Koreában, megállapodott a Szovjetunióval az osztrák semlegességről, sürgette, hogy az atomenergiát békés célokra használják, az ő nevéhez fűződik 1959-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó. 1957-ben meghirdette az Eisenhower-doktrínát, amely a béke és a stabilitás érdekében amerikai segítséget ígért a közel-keleti országoknak a kommunista terjeszkedés ellen.

Nevéhez fűződik az 1954-ben Indokína esetére alkalmazott dominó-elv is, mely szerint ha egy országban kommunisták veszik át a hatalmat, a többi környező ország is dominó módjára "esik el", kerül szovjet befolyás alá. Ezt megelőzendő az újonnan létrehozott CIA titokban számtalanszor beavatkozott a kommunista vagy kommunistagyanús kormányok ellen. Otthon kiterjesztette a társadalombiztosítást, felemelte a minimálbért, soha nem látott autópálya-építési programba fogott, ekkor lett szövetségi állam Alaszka és Hawaii, szűnt meg a faji szegregáció, születtek meg az első polgárjogi törvények. Hivatali idejére esett az 1956-os magyar forradalom is, ezért Magyarországon ellentmondásosan ítélik meg alakját.

1961. október 17-én mondta el utolsó elnöki beszédét, ebben figyelmeztetett egy új jelenség, a katonai-ipari komplexum veszélyeire. Három nappal később adta át hivatalát John F. Kennedynek, jelképes módon az addigi legidősebb elnököt a legfiatalabb követte. Eisenhower volt az első amerikai elnök, akit érintett a Roosevelt halála után elfogadott, a hivatali időt két ciklusra korlátozó módosítás, illetve William McKinley 1900-as győzelme óta az első republikánus, akit újraválasztottak ebben a tisztségben. Visszavonulása után ismét ötcsillagos tábornok lett - korábban csak az első amerikai elnök, George Washington kapott hivatali idejének letelte után tábornoki rangot.

"Ike" Eisenhower 1969. március 28-án halt meg Washingtonban, 78 éves korában, Abilene-ben helyezték végső nyugalomra. Arcképe 1971 és 1978 között az egydolláros pénzérmén volt látható, 1990-ben, születésének 100. évfordulóján különleges ezüst egydollárost vertek. Nevét viseli többek között egy amerikai autópálya-rendszer, egy repülőgép-hordozó hadihajó, szobra áll a washingtoni Capitoliumon és Londonban, az amerikai nagykövetség épülete előtt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet