„Egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja” – beszélgetés Cakó Ferenccel

Cakó Ferenc Kossuth-díjas grafikusművész (fotó: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu)

Van, amit nem lehet lerajzolni?

Van. Hogyan rajzolná le például, hogy hazaszeretet? Az elvont fogalmakat, érzéseket nehéz képbe fogalmazni. A rajzolásnál lényeges, hogy egy irodalmi vagy zenei anyag képi világát meg lehessen ragadni. Az illusztrátori feladatoknál ez különösen fontos. Közben pedig persze mindent lehet, absztrakt világban élünk, tíz kiállításból nyolc nonfiguratív. Ezekbe bármit bele lehet magyarázni. Ugyanakkor a legtöbb nonfiguratív alkotás neutrális, nem mond semmit. Ezért szeretik kirakni szállodákba, irodákba, mert bármilyen méretben bárhol jól mutat.

Ön is kísérletezett azzal, hogy a nonfiguratív felől közelítsen a figuratív alkotások felé.

A csendéletekben, tájképekben is lehet ízes dolgokat létrehozni, de számomra most az az izgalmas, hogy felrakok egy nonfiguratív alapot, egy érdekes folthatást, ami színeiben is izgalmas, és a fantáziám segítségével beleálmodok valamilyen figurális történetet. Amikor elkészül – bár egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja –, akkor adok neki címet. Az utóbbi időszakban több kiállításom is volt, köztük Szegeden egy nagy életműtárlat, és azt tapasztaltam, hogy tíz ember tízféle történetet mesél ugyanarról a képről. Ez jó játék.

Én a filmeknél is törekedtem az improvizációra. Természetesen be kellett adni egy filmtervet, gyártásba vették, hónapokig dolgoztunk rajta a kollégákkal, volt egy struktúrája, dramaturgiája. De a báb, a gyurma, a homok mind a kamera előtt készült, tehát rengeteg lehetőséget adott az improvizációra, amit – különösen a homokanimációs filmek esetében – mindig kihasználtam.

Bizonyos értelemben kiszúrtam magammal, mert sok anyagot ki kellett dobni, de a végeredmény rendkívül friss lett. Az analóg alkotások lassan készültek: az animációnál 12 képfelvétel történik minden másodperchez. Picit elmozdítom a figurát, kiállok a képből, felvétel. Ismét pici mozgatás, felvétel. Ami lényeges, hogy kézi munka, nem computer.

A kézi munkának még ma is van megbecsültsége?

Van. Nem véletlenül kaptak az alkotásaim ennyi díjat. Látták, hogy ez a muki hónapokig bíbelődik egy-egy rövid részlet létrehozásával.

A Seres Gerda által készített teljes interjú a Kultúra.hu oldalán olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig