Elfeledett középkori csata indította el Franciaországot a nemzetté válás útján
2018. július 27. 12:51 Múlt-kor
804 éve, 1214. július 27-én zajlott az a csata, amely – habár gyakran csak a történelemtankönyvek apró betűs részeiben szerepel – fordulópontot jelentett a korabeli Európa történetében. A bouvines-i csatában a franciák a létszámban őket felülmúló német–angol–flamand koalíció ellen vették fel a kesztyűt.
Korábban
János, a földnélküli
Crecy-i ütközet, agincourt-i csata: két fontos összecsapás a 100 éves háború (1337-1453) történetéből, amelyek bár kevéssé ismertek, de még mindig többen hallottak róluk, mint az 1214. július 27-én lezajló bouvines-i csatáról, amely gyakorlatilag megalapozta a korábban igen gyenge központi befolyással bíró Francia Királyság középkori hatalmát, s egy évszázadra visszavetette Anglia terjeszkedési lehetőségeit.
John France, a Swansea Egyetem középkorásza igen erősen fogalmaz: "a bouvines-i csata az egyik legfontosabb ütközet az angol történelemben, amelyről senki sem hallott. Bouvines nélkül nem lett volna Magna Charta sem." A mai francia-belga határ közelében fekvő Lille melletti sáros területen viszonylag kis méretű, két 15-25 ezres sereg csapott össze egymással, következménye mégis az egész európai történelemre hatással volt, tette hozzá.
Az események idején János király (1199-1216) volt hatalmon, aki Oroszlánszívű Richárd halálát követően ülhetett az angol trónra. Már uralkodásának elején kiérdemelte a "földnélküli" jelzőt, ugyanis Fülöp Ágost francia király 1202-ben elkobozta János franciaországi földjeit, és bevonult Anjou-ba, Bretagne-ba, Maine-be, Normandiába és Tournai-ba, jelentősen megerősítve ezzel a Karoling-kor vége óta gyengélkedő francia központi hatalmat. Hozzá kell tenni, hogy János azért is kapta az utókortól a kevéssé megtisztelő jelzőt, mert legkisebb fiúként kimaradt apja földosztásából.
Jánostól elidegenedtek az angol birtokosok, akik sokallták a háborúkra tőlük kikényszerített pénzt, és sérelmezték, hogy kizárták őket az udvarból, ami miatt nem voltak hajlandóak harcolni az angol uralkodó tengerentúli területeiért. Így a kontinentális Európa földjén vívott háborújához a földnélküli király egy európai koalíciót szervezett, mégpedig az egyre erősödő francia korona ellenségeiből: a Német-római Császárságból, Flandriából, valamint a Boulogne-i Grófságból.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
