A vörösterror 133 napja

Egy, a Bibliában is szereplő hivatalnok pecsétnyomóját találhatták meg Jeruzsálemben

2019. április 2. 11:57 MTI

Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

pecsétnyomó
Kép forrása: cufi.org.uk

eruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset. Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor. A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek és a második emelet terméskő padlólapokból készült padlózatának töredékei utalnak.

A kicsiny pecsétnyomóba héber szavakat véstek: Netan-Melek, a király szolgája. Ez a név a Bibliában, a Királyok második könyvében is előfordul, ahol a Kr. e. 7. század végén élt Jósiás júdai király vallási reformjairól számol be a szent szöveg. A király szolgája kifejezés magas rangú hivatalnokokat jelöl a Bibliában. Netan-Meleket személynevén, apja nevének megjelölése nélkül említi a megtalált pecsét, ami azt jelzi, hogy kortársai körében közismert ember volt, és mivel a lelet kora is megegyezik a leírt eseményekkel, minden bizonnyal a Bibliában szereplő hivatalnoké lehetett a tárgy.

A személyes pecsétnyomókat vagy bullákat gyakran gyűrű részeként viselték, általában dokumentumok, levelek vagy árucikkek lezárására, plombálására használták és a tulajdonos vagy a küldő személyazonosságát, néha hivatalát jelölték velük. II. Nabú-kudurri-uszur kétszer is feldúlta Jeruzsálemet: először Kr. e. 597-ben, amikor letaszította trónjáról Jójákim júdai királyt, és helyébe ültette Cidkiját, aki később fellázadt ellene, ezért Kr. e. 587-ben büntetőhadjáratot indított, lerombolta Jeruzsálemet és Bibliában leírt "babiloni fogságba" hurcolta lakóinak egy részét.

Az óváros középkori falai mellett található Giváti parkoló helyén a legősibb időktől, nagyjából Kr. e. 1000-tól, Dávid király korától a 20. századi palesztin brit mandátum koráig épületek álltak, a régészek a felszíntől időben visszafelé haladva sorra tárják fel a különböző korok emlékeit.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!