Kezdetben isteneknek hitték a spanyol hódítókat az aztékok
2020. október 26. 16:59 Múlt-kor
Korábban
Visszatérés Tenochtitlánba
Cortés 13 kétárbocos vitorlás megépítését rendelte el annak érdekében, hogy a tóról támadhassák meg a fővárost, kiküszöbölve ezzel a hidak szerepét, amelyek számos problémát okoztak a szomorú éjszaka szökése során. 1521 márciusára indulásra készen álltak a tlaxcalan kézművesek által készített hajók.
Május 26-án kezdődött meg Tenochtitlán közel három hónapig tartó ostroma. A hódítók és szövetségeseik első lépésként lerombolták a vízvezetékeket, így a város lakóit elvágták az ivás és a zöldségek öntözésének lehetőségétől is.
Néhány hét elteltével az új uralkodó, Cuauhtémoc úgy ítélte meg, hogy az egyetlen megoldás helyzetükre, ha a tavon harcolnak tovább a spanyolok ellen. A kevesebb, mint 300 spanyol harcos döbbenten figyelte, ahogy a mintegy 20.000 azték kenujába szállt. Az ostromlók előtt újra megjelentek a szomorú éjszaka rémképei. Ráadásul éppen június 30-a volt, a mészárlás első évfordulója.
A csatában a spanyolok és szövetségeseik egyértelmű fölénye ellenére az aztékok ismét számos foglyot ejtettek, akiknek azonnal kitépték a szívét. Cortés elrendelte, hogy emberei gyújtogassanak, miközben néhány azték foglyot Cuauhtémochoz küldött, azzal az üzenettel, hogy ha leteszik a fegyvert, nem kell megtorlástól tartaniuk.
Az azték vezér azonban nem fogadta el az ajánlatot és leszögezte, hogy azonnal megölet mindenkit, aki a spanyolok szószólójaként ismét békét ajánl neki. Augusztus elején erre a sorsa jutott többek között Cuauhtémoc nagybátyja is, akinek – bár könnyeivel küzdött – szintén nem kegyelmezett meg az uralkodó.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.