Divatosra fűzve: a darázsderék tündöklése és bukása
2022. május 24. 14:50 Szentesi Réka
Korábban
Orvosok és feministák
A XIX. század második felében és a XX. század elején igen heves vita folyt a fűző problémájáról, elsősorban a sajtó hasábjain, de különálló orvosi értekezések, feminista kiáltványok is foglalkoztak a kérdéssel.
A hölgyek gyakori ájulását az agy vérellátásának zavara is okozhatta
A Magyarországon ekkoriban megjelent, a témával foglalkozó orvosi írások több mint 40 különböző betegséget írtak a szoros fűzőviselet számlájára. A leggyakrabban említettek között találjuk a különböző csontok deformációját, a gerincferdülést, a légzőszervi megbetegedést, a légszomj okozta gyakori ájulást, az izomsorvadást, a gyomor- és bélrendszeri bántalmakat, a vetélést, a nőgyógyászati problémákat.
Gyanakvásra ad okot azonban, hogy olyan betegségek kialakulásával is a szoros fűzést vádolták, mint a tuberkulózis vagy a rák. Fontos megjegyezni, hogy bár a szóban forgó viselet nyilvánvaló kényelmetlenséggel járhatott, komoly és tartós egészségügyi problémát csak szélsőséges esetben okozhatott.
Századfordulós értekezésében Lantos Emil nőgyógyász lemondóan úgy fogalmazott, hogy „amit az orvosi igyekezet nem tudott megoldani (tudniillik a fűző elvetését), majd megoldja a feminizmus.” Valóban a női ruha reformjáért küzdők másik nagy csoportját alkották a nemek közötti egyenjogúságért küzdő aktivisták, hiszen a társadalmi státuszt jelölő öltözék elvetése jól összeegyeztethető volt elveikkel.
Nem mindenkin állt úgy a fűző, mint a próbababákon
Egy olyan társadalmi berendezkedésben, ahol a nők boldogulása jellemzően azon múlott, hogy mikor és kihez tudnak férjhez menni, a divatos megjelenés alapvető jelentőséggel bírt számukra. Érthető tehát, hogy a szabad mozgást erősen korlátozó, a nők anyagi függését egyértelműen jelölő korabeli divatos ruha megváltoztatását az emancipációs mozgalom kulcskérdésének tekintették.
A divathölgyek minden orvosi és emancipációs érv ellenére ragaszkodtak a karcsú derekakhoz mindaddig, amíg a korszellem ezt diktálta. A szorosra fűzött derék ideáljával tulajdonképpen maga a divat végzett: a női testideál változása már az első világháború előtt megindult, de igazán csak az 1920-as években csúcsosodott ki. A társadalmi változásokkal, a nők tömeges munkába állásával, az emancipáció nagy fokú terjedésével párhuzamosan váltak mellőzötté a nőies vonalakat kihangsúlyozó ruhadarabok.
Az 1920-as évek fiús-lapos divatja vetett véget a fűző uralmának
A divatos öltözék alapját azonban megint egy testideál képezte, amely ezúttal a fiús alakot éltette. A fűző nem tűnt el, csak átalakult ennek az új típusú szépségeszménynek megfelelően: már nem darázsderekat varázsolt, hanem a lapos formákat segített kialakítani, amelyeket a ruhák egyenes szabásvonalukkal és ejtett derékvonalukkal tovább erősítettek. Nem a fűző ment ki tehát a divatból, hanem a karcsú derék túlhangsúlyozása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap