Divathullámot és heves tiltakozást is kiváltott a kötelező maszkviselés a spanyolnátha idején
2020. május 7. 18:59 Múlt-kor
Korábban
A háborús lelkesedés elhalása
San Francisco először 1918 októberében rendelte el a maszkviselést, ezt azonban a novemberi európai fegyverszünetet követően feloldotta. Januárban, miután a megbetegedések száma meredeken megnőtt, újra kötelezővé tették, azonban ekkor már jelentős ellenállásba ütközött az intézkedés.
Az ellenzők csoportjához több orvos és a városi tanács egy tagja is – a Maszkellenes Liga egyik gyűlésén 2000-en is megjelentek. Navarro szerint a nagyfokú ellenállás egész egyszerűen a háború végének tudható be – a békehangulatban nehezebben tűrték el az emberek, hogy utasítgassák őket.
Mindazonáltal a kaliforniai nagyváros bizonyult a kivételnek: más nagyvárosokban ilyesfajta szervezett tiltakozás nem fordult elő a feljegyzések szerint.
Nancy Tomes, a Stony Brook-i Egyetem professzora, a spanyolnátha-járvány szakértője szerint bár elszórtan volt ugyan ellenkezés a maszkviselési intézkedésekkel szemben, nem vált széles körben elterjedtté.
A textil- és papírzsebkendőkkel szemben, amelyek mindennapos használatát éppen a spanyolnátha-járvány tette megszokottá, a maszkviselés nem tartott ki a válság utáni években.
Továbbra is nehéz megállapítani, önmagában a maszkviselésnek mekkora szerepe volt a fertőzések megelőzésében, annyi azonban bizonyos, hogy az általában véve szigorúbb egészségvédelmi döntéseket hozó közösségek jobban jártak, mint azok, amelyek nem.
„Ma már visszatekintve láthatjuk, hogy ellaposították a görbét, és azok a közösségek, amelyek hosszabb ideig betartatták a szigorúbb szabályozásokat, és korán is kezdték ezt, alacsonyabb halálozási arányt tapasztaltak” – mondta Bristow. „Nekik azonban még nem álltak rendelkezésre pontos adatok, így az elkövetkező évek során nem volt ennyire tiszta, hogy amit tettek, mennyire hatékony volt.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap