Disznók segítségével bukkantak rá a jégkorszakbeli szerszámokra
2015. október 12. 15:09
Régészek egy csoportja mintegy 12 ezer éves, vadászó-gyűjtögetők által használt kőszerszámokat tárt fel a Belső-Hebridákhoz tartozó Islay szigetén. A lelőhelyre egy, a part menti területeken földet túró disznó konda segítségével bukkantak rá.
Korábban
A felfedezésnek köszönhetően kiderült, hogy már mintegy ezerötszáz évvel azelőtt is jártak már emberek a mai Skócia területén, mint azt korábban hitték (Islay szigete tekintetében az eltérés háromezer éves). A kutatók korábban úgy gondolták, hogy az első telepesek a jégkorszak után, mintegy 10 500 évvel ezelőtt vetették meg a lábukat a területen.
A területen végzett feltárást vezető régészeket, a Readingi Egyetem kutatóit, Steve Mithent és Karen Wickset – akik lélegzetelállítónak nevezték a felfedezést – a helyi vadőr értesítette, miután a saspáfrány lelegelésével „megbízott” disznók kőeszközöket túrtak ki a földből. Nem ez az első eset, hogy állatok segítették a régészek munkáját: az ún. lewisi sakkfigurákat a legenda szerint egy tehén fedezte fel a 19. században, a víz alatti régészek pedig manapság is dolgoznak a Wight-szigetet az angliai szárazfölddel összekötő Solent-szorosnál a vízfenéken talált lelőhelyen, amelyre egy homár segítségével bukkantak rá.
A disznók által megtalált rétegben, amely a mezolitikum, vagyis a középső kőkorszak időszakára datálható, a régészek többek között egy tűzrakó hely maradványait, valamint állatcsontokat, növényi maradványokat és kőeszközöket is találtak. A kutatók szerint ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt lelőhely a korszakból. Wicks elmondta, hogy ennek a rétegnek a feltárása elsősorban a disznóknak köszönhető, és bár „a régészet a szakértő tervezésen és a gondos elemzésen nyugszik, [a kutatók] egy kis szerencsét is nagy örömmel fogadnak.”
Az igazi meglepetés azonban csak az első réteg feltárását követően, az utolsó tervezett ásatási napon következett: a régészek egy i. e. 10 ezer környékére datálható réteget is felfedeztek. A törött nyílhegyek, valamint egyéb szerszámok alakja, valamint az eszközök elkészítésének módja alapján a régészek úgy gondolják, hogy a területen a jégkorszakban felbukkanó emberek feltehetően Észak-Európából – Dél-Skandináviából, Észak-Németországból vagy a németalföldi régióból – vándorolhattak a szigetre. A szakértők azonban nem találtak arra utaló nyomokat, hogy a vadászó-gyűjtögető élemódot folytató közösség le is telepedett volna a területen. Úgy vélik, a látogatók feltehetően a nyári hónapokban érkezhettek hajóikon, hogy az Islay-hez hasonlóan menedéket nyújtó szigeteken vadásszanak és fosztogassanak.
A kutatók a lelőhelyen talált tárgyak – többek között egy törött, feltételezések szerint rénszarvasvadászatra használt kőnyílhegy, valamint valószínűleg csont- vagy agancsmegmunkálásra használt szerszámok – korát az alattuk és felettük talált vulkáni hamurétegek segítségével állapították meg. A kormeghatározás az ún. tefrakronológia módszerével történt meg, melynek során a kutatók az izlandi vulkánkitörés következtében keletkezett felhőkből származó apró részecskéket elemezték. A részecskék egyedi kémiai összetételét azután összehasonlították az ismert adatokkal, mivel a kémiai ujjlenyomat minden egyes vulkánkitörés esetében kissé eltér egymástól.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.