Digitálisan épülnek újjá az elpusztított műkincsek

2015. május 19. 15:47 MTI

Közösségi összefogással összegyűjtött fotók segítségével, önkéntesek munkájával készül el természeti katasztrófák és katonai konfliktusok során lerombolt és megsemmisült történelmi emlékek 3D-s képe. A nepáli földrengés és az iraki harcok számos pótolhatatlan történelmi emléket semmisítettek meg. Önkéntesekkel is dolgozó "kiberrégészek" munkájának köszönhetően azonban néhány kattintással elérhető egyedülálló kincsek színes, három dimenziós képe.

Korábban

Chance Coughenour és Matthew Vincent kutatók egy Európai Unió által támogatott, a kulturális örökségek digitális dokumentálását, megőrzését és védelmét célul kitűző ösztöndíjprojekt (Initial Training Network for Digital Cultural Heritage) keretében fogtak hozzá az értékek megőrzéséhez a jövő számára. Ehhez a közösségi összefogás erejét használták: a műemlékek digitalizálásához fotókat gyűjtöttek és a fotogrammetria technikáját alkalmazták a térhatású képek megalkotásához.

A fotogrammetria a modern kulturális örökségvédelmi projektek egyik népszerű módszere, amely egy szoftver segítségével több kétdimenziós fotóból állít össze egy háromdimenziós képet. "Hihetetlenül hasznos technológia, hiszen egy egyszerű digitális fényképezőgép képeiből 3D-s modellt alkot. Ha elég fotót találunk a tönkretett művekről, megmenthetjük őket a kibertérben" - idézte Vincent szavait a BBC News.

A munka a Moszuli Régészeti Múzeum kincseivel kezdődött: a Mosul Projekt keretében bárki feltölthette az egykor a múzeumban készített fotóit, melyek közül önkéntesek kiválogatták a használhatókat, a megfelelő szakértelemmel rendelkezők pedig hozzáláttak a kincsek "újraépítéséhez" a kibertérben. A felhívásra több mint 700 fotó érkezett, ezek közül 543 ábrázol műkincseket. A projekt honlapján ennek köszönhetően 15 háromdimenziós rekonstrukció látható.

Bár az eredmény nem teljesen egyezik meg azzal, amit a tudósok akkor készíthettek volna, ha speciális eszközökkel beszkennelhették volna az alkotásokat, de a modellek így is a digitális mentőmunka lenyűgöző példái. "Sajnos soha nem fogjuk megtudni, mennyire pontosak ezek a digitális másolatok, mert az eredetiek megsemmisültek. Nincsenek meg a szükséges paraméterek ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyire hitelesek a modellek" - mondta el Matthew Vincent.

Vincent és kollégái attól tartanak, további veszteségekre kell számítani. Jelenleg az UNESCO világörökségi listáján szereplő kelet-szíriai Palmüra romvárost fenyegeti a pusztulás veszélye, itt ugyanis napok óta heves harcok folynak az Iszlám Állam dzsihádista szervezet harcosai és a szíriai kormányerők között. A kutatók szerint ezért a jövőben munkájukat tudatosabban és proaktívabban kell végezniük. A digitális modellek elkészítése után Vincent javaslata szerint fizikailag is rekonstruálhatják az értékes kincseket 3D-s nyomtatás segítségével, ami nemcsak pótolhatja az elveszített kincseket, de a sérülékeny, egyébként nem kiállítható műtárgyakat is helyettesítheti a nagyközönség előtt.