Démonoktól a pentagramokig – miről mesélnek a titokzatos középkori templomgraffitik?
2016. március 25. 08:34
Korábban
Pusztító bubópestis
A kidolgozottabb graffitik megalkotása akár több órán át is tarthatott, így nyilvánvaló: a művész nem dolgozhatott volna a helyi egyházi hatóságok tudta és – legalább hallgatólagos – beleegyezése nélkül. A vallásos témájú graffitik viszonylag könnyen megfejthetők, azt azonban feltehetően sohasem fogjuk egészen megérteni, miért írta valaki a nevét a templomtorony boltívére. Talán csak egyszerűen jelezni szerette volna a jelenlétét, vagy egyértelműen jelezni kívánta: ez az ő területe? Egyáltalán maga John Abthorpe véste-e bele a nevét az épületelembe, vagy egy másik, Abthorpe-hoz nem feltétlenül a felebaráti szeretet imperatívuszának megfelelően viszonyuló személynek tulajdonítható a cselekedet?
Vannak persze olyan graffitik, amelyek jelentésének megfejtéséhez nincs szükség semmiféle agytornára. A cambridgeshire-i Gamlingay templomának északi mellékhajójában például a következő olvasható: „Hic est sedes margaratea vit an d(ecimo)”, vagyis „Itt fekszik a tízéves Margaret”. Néhány kilométerrel távolabb, a kingstoni templomban Cateryn Maddyngley, Jane Maddyngley és Amee Maddyngley nevét vésték bele a falba. Tudjuk, hogy egyikük sem érte meg a felnőttkort: mindhárman 1515-ben haltak meg, abban az évben, amelynek nyári hónapjaiban bubópestisjárvány söpört végig bizonyos angliai területeken (többek között Cambridgeshire-ben). A cambridge-i egyetem (ahogy feltehetően az oxfordi is) bezárta kapuit, és a bíróságok, valamint egyéb közösségi épületek is beszüntették működésüket, a járvány azonban ennek ellenére is nagy pusztítást végzett.
Az ország még alig heverte ki az 1507-es, titokzatos izzadóskór-járványt, máris egy újabb komoly egészségügyi problémával kellett szembenézzen. Mint ahogy a nagy epidémiák után lenni szokott, az 1507-es járványt követően is az átlagosnál több gyermek született, így csecsemők és kisgyermekek ezrei váltak áldozatául a tomboló pestisnek. A kicsiket általában jelöletlen sírokban temették el, így általában semmilyen emlék nem maradt róluk. Kingstonban azonban valakinek – talán az egyik szülőnek – köszönhetően három, feltehetően a járványban elhunyt gyermek neve fennmaradt. Talán ez az egyetlen nyom, amelyet az utókorra hagytak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre 19:05
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek 17:05
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben 16:05
- Jövő februárban jelenik meg Bill Gates memoárja 14:20
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete 11:20
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos 09:50
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását 09:05
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt tegnap