De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
2024. február 18. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Egy év 365 napból áll
Az évszakok természeti, valamint a Hold méretbeli változásai révén már ősidők óta körvonalazódott a napév fogalma, mint az idő múlásának egyik alapvető mértékegysége, ám az időszámítás számos ponton maradt pontatlan és teoretikus.
Jól jellemzi a zavart, hogy Krisztus születése előtt hét évszázaddal például még csupán tíz hónapot tartottak számon a rómaiak.
Ám e szám 12-re való feltornázása után sem volt még világos a törvényhozóknak, vajon hány napból kell állnia egy évnek (sokáig 355 napos volt, holott több csillagász is kiszámolta már a pontos adatot).
Ez pedig az évek, évszázadok múltán komoly időbeli fennforgásokat eredményezett, az utólagos, napévhez történő kiigazításokat ugyanis sokan politikai célokra használták fel. Ráadásul a vidéken élőkhöz később érkezett el egy-egy kiigazítás híre, ami további káoszhoz vezetett.
A római köztársaságot romba döntő diktátor egyiptomi hódító körútja után bízta meg a rendcsinálással Szoszigenész alexandriai csillagászt, aki az egyiptomi naptárat alapul véve 365 naposra datálta az évet. A tudós tisztában volt azzal, hogy egy év valójában 365 napból és hat órából áll, így négyévente szökőéveket vezetett be.
A julián naptár korrekciójának köszönhetően az utolsó zavaros év, a Kr. e. 46-os 445 naposra nyúlt a birodalomban, a naptári év kezdetét január elsejére helyezték át, hét hónap kapott egy vagy két extra napot, az időbeli zűrzavar pedig Kr. e. 45-től megszűnt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor tegnap
- Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja tegnap
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj tegnap
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon tegnap
- Kétszer is száműzetésbe vonult Edvard Beneš, a csehszlovák állam második elnöke tegnap
- Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma tegnap
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta tegnap
- A kártyázást és a táncolást is betiltotta Genfben a puritán életmódot követő Kálvin János 2024.05.27.