Da Vinci és a kód
2006. május 19.-Múlt-kor
Már a magyar mozikban is látható Dan Brown megfilmesített sikerregénye. A konspirációs- és kalandregény-elemekből építkező történetről az elmúlt években sok írás született a Múlt-koron. Tartson velünk, és bogozza ki a da Vinci történet szálait!
Nem csak töri-faktosoknak
A könyvtől a filmig
Hamar népszerű lett a vatikáni összeesküvés-elmélettel és a sármos művészettörténésszel operáló regény, mely populáris formában adta elő mindazt, amit Foucault ingája és Lempriere lexikona óta úgyis tudunk. A Múlt-kor igyekezett végigkövetni a könyv megjelenése utáni titokfejtéstől a film betiltásáig tartó események dinamikáját.
Egyre több a kódfejtő Az utolsó vacsora előtt, mármint Leonardo da Vinci félévezredes festményének csodálói - vagy csupán nézegetői - között. Az idegenvezetők arra panaszkodnak, hogy a látogatók egyszerűen félbeszakítják mondanivalójukat, és a kódról kérdezősködnek.
A da Vinci-kód megjelenése óta turisták hada lepte el a skóciai Rosslyn kápolnát, melynek fenntartói a műemlék védelme érdekében korlátozzák az épület látogatását. A kápolna fenntartói ugyanis őszintén aggódnak a finom, 15. századi kőfaragványok állapotáért.
A da Vinci-kód filmes adaptációját a Louvre-ban forgatják 2005 júniusától. A Ron Howard rendezésében készülő misztikus thriller főszerepét Tom Hanks kapta, aki szimbólumszakértőként ered a korai kereszténység sötét titkai nyomába. A bemutatóra 2006 tavaszán kerül sor.
A da Vinci-kód című Dan Brown-könyv és az abból készült film bojkottjára hívta fel híveit a görögországi ortodox egyház. A katolikus egyház "perverz módon keresztényellenesnek" nevezte az utóbbi évek legsikeresebb regényéből készített filmet.
Görögország 207 mozijában a héten egyszerre kezdik vetíteni A da Vinci-kódot. Dan Brown regényét 2003-ban fordították le görög nyelvre, és eddig mintegy 200 ezer példányban kelt el. Legutóbb az athéni ortodox katedrális előtt került sor incidensre a film miatt.
Ha kód, legyen kövér
A siker hamar követőkre lelt: egyre-másra bukkantak fel a klasszikusok mögött titokzatos jelentést keresők, akik Shakespeare-t politikai rejtjelezőként, Michaelangelot lázadó orvosként, a terhes Madonnát pedig templomos ellenállók jelképeként értelmezték. Összeesküvés-elmélet hívő jelentkezzék!
Egy Angliában megjelent kódfejtő-könyv szerint William Shakespeare politikailag aktív lázadóként vallási háborúra mozgósító üzeneteket rejtett el darabjaiban a hozzáértőknek.
Egy olasz szerző új elméletében azzal a megdöbbentő feltételezéssel állt elő, hogy a nyugati művészet egyik legnagyobb rejtélyeként számontartott terhes Madonnákat ábrázoló festmények megjelenése a templomosok rendjének szétzavarásával függ össze.
Két - amatőr művészettörténésznek is beillő - brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé.
Szkepszis és plágium
Rövid kivárás, majd fokozódó rosszallás jellemezte sok hozzáértő és az egyházak álláspontját is a könyv megjelenésének első pillanatától kezdve. A felháborodók a legmodernebb fegyverekhez nyúltak: internetes valóságfeltáró oldalakon próbálták kihúzni a Brown-hívők lába alól a talajt. A háttérből figyelő Opus Dei a filmbemutató előtt indított kampányt a fiktívnek tartott elemeket leleplező feliratozásért.Történészek, művészettörténészek és az egyház képviselői vettek részt azon a különös peren Leonardo da Vinci szülővárosában, mely a nemrég megjelent da Vinci-kód kapcsán próbálta meg a tényeket elválasztani a fikciótól. A szervezők szerint ugyanis problémás, ha szó szerint vesszük a könyv egyes állításait.
Egy régi dokumentum utalásai és egyes fejezetei kísérteties hasonlóságot mutatnak a sikerregény A da Vinci-kóddal. A vezető angol aukciósházak ezért minden eredetiségvizsgálatot lefolytatnak a dokumentumon, hogy meggyőződjenek arról, nem a regény eredetiségét alátámasztó hamisítvány-e.
A katolikus egyház eddig rendszerint gúnyolta vagy jobbára tudomást sem vett A da Vinci-kódról. Nagy-Britanniában most úgy tűnik, változik a helyzet: a katolikus egyház ugyanis Mária Magdolna történeti szerepével foglalkozó weboldalt alakított ki, hogy így vegye elejét a regények által létrehozott kultusz terjedésének.
Az amerikai katolikus egyház internetes honlapot indított, hogy megcáfolja Dan Brown A da Vinci-kód című regényének állításait. A Jesusdecoded.com című honlap célja, hogy "pontos információkat közöljön Jézusról, a katolikus tanításról és A da Vinci-kódban említett más témákról" - fejtette ki közleményében az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciája (USCCP).
Plágium a sikerregény?
A könyv kísértetiesen emlékeztet Az abbé titka című regényre - sokak szerint nem véletlenül. A plágium-per jókora hullámokat vert, és még a filmbemutatót is veszélyeztette. A vicces kedvű bíró precedens ítéletének persze a történészek nem fognak örülni.
Egy New York-i kerületi bíróság ítélete szerint nem plagizált A da Vinci kód című sikerkönyv szerzője, Dan Brown - közölte pénteken Brown kiadója, a Random House.
Az utóbbi évek legnagyobb figyelemmel kísért jogdíj- és plágiumpere kezdődött meg a londoni felsőbíróságon. Két történész nyújtott be keresetet Dan Brown, A da Vinci-kód című világsikerű könyv szerzője, valamint kiadója, a Random House ellen ötletlopás címén.
Nem plágium A da Vinci-kód - másfél hónapi peres eljárás után, pénteken mondta ki ezt hivatalosan a londoni felsőbíróság. Az utóbbi évek legnagyobb figyelemmel kísért jogdíj- és plágiumperét két történész kezdeményezte, akik Dan Brown, a világsikerű könyv szerzője, valamint kiadója, a Random House ellen nyújtottak be keresetet ötletlopás címén.
A jogtörténelemben alighanem példátlan módon kódolt szöveget rejtett el ítéletében egy londoni bíró - méghozzá éppen abban, amely a Dan Brown ellen A da Vinci-kód című nemzetközi bestsellerré vált regénye kapcsán indított plágiumpert zárta le, elutasítva a felperes keresetét.
Leo és Mona
A reneszánsz polihisztorLeonardo da Vinci kora egyik legnagyobb lángelméje volt, nem csoda, ha sokan titkos utalásokat keresnek munkáiban. A reneszánsz polihisztor életműve máig inspirálja a kutatókat.
Az olasz Museo Ideale Leonardo da Vinci most feltárt dokumentumai szerint a reneszánsz tudós egy szolga gyermeke volt. A da Vinci-szakértők egyelőre szkeptikusan tekintenek az újonnan napvilágra került bizonyítékokra.
Alessandro Vezzosi, a toszkániai Vinci városában - Leonardo szülőhelyén - működő Museo Ideale igazgatója a művész-tudós jegyzetei között mesterséges anyag előállításáról szóló rajzokra és leírásokra bukkant. Vezzosi biztosra veszi, hogy da Vinci évszázadokkal a bakelit felfedezése előtt rájött a műanyag-gyártás alapelveire.
A gyermek Krisztus imádása című festmény restaurálási munkái során titokzatos ujjlenyomat, valamint kankalin és veronikafű motívumok vezették nyomra a kutatókat. A római Borghese Galériában kiállított évszázadok óta vitatott eredetű kép szerzője nagy valószínűséggel Leonardo da Vinci.
Leonardo da Vinci két, a nagyközönség számára újdonságot jelentő festménye látható szombattól Anconában - közölte az Adriai-tenger partján fekvő olasz város múzeuma.
Leonardo da Vinci egyik legismertebb képe, a Sziklás Madonna felszíne alatt a kép eddig ismeretlen, befejezetlenül maradt vázlatára bukkantak brit szakemberek - közölte a londoni National Gallery egyik kurátora.
Mona Lisa mosolya
A Gioconda mosoly titka ismeretlen, csakúgy mint a képnek modellt álló személy kiléte. A különtermet kapott kép a Louvre legnagyobb szenzációja.
Romlik Leonardo da Vinci mesterművének, a Mona Lisának az állapota - jelentették be a párizsi Louvre múzeum illetékesei. A múzeum ezért arra készül, hogy újra alaposan megvizsgálja a képet.
Végre szinte biztosra vehető, ki volt Leonardo Mona Lisájának modellje. Bár számos találgatás látott napvilágot az évszázadok során, Leonardo egyik korai életrajzírójának lehet igaza, aki szerint Mona Lisa egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő ötgyermekes, erényes felesége volt. Úgy hívták: Lisa Gherardini.
A Mona Lisa, a világ talán leghíresebb festménye egy perui építész terveinek és egy japán kereskedelmi televízió pénzügyi támogatásának köszönhetően szerdától egy 12 méter magas betonfalra helyezett üvegburában látható a párizsi Louvre külön e célra átalakított különtermében.
Leonardo da Vinci szelleme címmel nyílt 2007. január 7-ig látható kiállítás a firenzei Uffizi képtárban. Itt megtekinthető Jacques Franck két képe is, amelyeken a francia festő-művészettörténész azt kívánja bemutatni, hogyan festette meg a reneszánsz nagy olasz mestere híres képét, a Mona Lisát, pontosabban a képen látható nőalak, a Gioconda utánozhatatlan mosolyát.
