Csontig hatoló rettegés: hét legendás mitológiai szörny
2020. augusztus 13. 08:11 Kulcsár Ádám
Korábban
A baziliszkusz, a gyilkos kiskakas
Pillantása halálos, lehelete mérgező, a kakas és a gyík keveréke, két madárlába van és egy csőre, fején pedig egy fehér diadémszerű taréj látható, amely úgy néz ki, mint egy korona.
A baziliszkusz – amely görögül annyit tesz: kis király – már a Bibliában is megjelent, az első „tudományos” leírása pedig idősebb Plinius Naturalis historia című művéhez köthető. Ő az észak-afrikai Küréné környékére származtatja a kisméretű, ártó teremtményt.
Az ember nem csupán a közelében, de akkor sem volt biztonságban tőle, ha megvárta a lény távozását, ugyanis a nyomában is mérget hagyott. Plinius szerint ember nem tudta megölni – ha egy lovas ledöfte lándzsájával, a méreg a lándzsán felkúszva a lovast és a lovat is megölte.
A baziliszkuszt az ókori források szerint egyedül a menyét szaga volt képes elpusztítani, és egyedül a menyét képes a szemébe nézni.
A középkorban is számos forrás megemlítette a bűn és a betegségek szinonimájává váló, különös lényt. Beda Venerabilis írta le először, hogy egy öreg kakas által kiköltött kígyó vagy varangyosbéka tojásából kel életre.
A Canterbury mesékben is helyet kapott, itt hangzik el először, hogy egy kakas kukorékolása, de az is megölheti az egyébként tüzet is okádó és a hangjával is gyilkolni képes teremtményt, ha tükörbe néz. Olykor egy-egy különleges, aranyat „előállító” középkori alkimista receptbe is belekerült a baziliszkusz vére vagy a hamuja.
Lehetséges, hogy valódi állatról van szó – vagy legalábbis annak eltúlzott változatáról: Líbiában élnek köpködőkobrák, amelyek képesek távolra, főként áldozataik szemébe elspriccelni mérgüket, e tulajdonságát túlozhatták el olyannyira, hogy mire távolabbi vidékekre kerültek a róla szóló hírek, már a pillantásával ölt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap