Csökkent a németek háború utáni kitelepítését helyeslők aránya Csehországban

A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet 2016 novemberében készített felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka gondolja, hogy a németek kitelepítése helyes volt. Másfél évtizede, 2002-ben még 64 százalék vallotta ezt a véleményt. Az egykori kitelepítést elsősorban az idősebbek, a kisebb városok és falvak lakói, a nehezebb körülmények között élők, valamint a kommunista párt és a szociáldemokrata párt hívei tartják továbbra is igazságosnak - állapította meg a CVVM.

A megkérdezettek 25 százaléka szerint a kitelepítés igazságtalan volt, de a múltat le kell zárni. 2002-ben ezt a véleményt 18 százalék vallotta. Ugyanakkor 13 százaléknak az a véleménye, hogy Csehországnak ezért bocsánatot kellene kérnie a németektől, míg 4 százalék kártalanítást is nyújtana a kitelepítetteknek, illetve visszaadná elkobzott vagyonukat. 2002-ben ez az adat 3, illetve 1 százalék volt. A megszólítottak 25 százaléka nem válaszolt, illetve kijelentette: nem érdekli a téma.

A Benes-dekrétumokról, amelyek alapján a németeket kitelepítették, az emberek 43 százaléka véli úgy, hogy továbbra is érvényben kell maradniuk. A megszólítottak 12 százaléka megszüntetné érvényességüket, míg 45 százalék úgy válaszolt, nem tudja. Másfél évtizede ezek az adatok 71 százalék, 4 százalék és 25 százalék voltak.

A régió felmérésben szereplő országai közül - Szlovákia, Lengyelország, Németország, Ausztria és Magyarország - a csehek azt gondolják, hogy a csak a cseh-német kapcsolatokra vannak jelentős negatív hatással a Benes-dekrétumok. Németország esetében a megkérdezettek 39 százaléka, Ausztria esetében 12 százaléka vallja ezt. Magyarország esetében a megkérdezettek 5 százaléka lát negatív, 4 százaléka pozitív hatást, 57 százalék szerint a dekrétumok semmilyen hatással nincsenek a viszonyra, míg 34 százalék nem tudja.

A Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai magyarokat érintő háború utáni negatív intézkedések - szlovák-magyar lakosságcsere, csehországi kitelepítés és reszlovakizáció - megítélésével a cseh felmérés nem foglalkozott. Csehszlovákia 1992-es megszűnése, az önálló Csehország és Szlovákia létrejötte után Prága a korábbi csehszlovákiai magyar-kérdést Pozsony kompetenciájaként kezeli, s csak a szudétanémetekkel foglalkozik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején