2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Csecsemőmaradványokat is találtak egy hátborzongató mexikói barlangban

2016. szeptember 12. 15:49

Különös felfedezést tettek egy San Francisco de Borja (Mexikó) melletti barlangban kutató régészek. A barlang hátsó részében két, kötéllel összekötözött lábszárcsontot, egy eredetileg egy nyúlbőrön nyugvó kisbaba maradványait, két koponyát és egy arapapagáj természetes úton mumifikálódott fejét is megtalálták.

Az észak-mexikói Chihuahua államban tett felfedezés a helyieknek köszönhető, akik szintezés közben bukkantak rá a papagájfejre és a többi régészeti leletre. Értesítették a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézetet, amelynek munkatársai aztán két emberi koponyát és csontokat, mumifikálódott holttestek részeit, feltehetően ruházkodásra vagy „táskákhoz” használt szarvasbőrmaradványokat, textilmaradványokat, kosarakat és egy nagy tengeri kagylót is találtak.

Az arapapagáj fején kívül a többi testrészét a földmungaképek sajnálatos módon eltüntették, és a kutatóknak azóta sem sikerült rátalálniuk – fejtette ki Emiliano Gallaga Murrieta régész, az Észak-Mexikói Antropológiai és Történeti Iskola igazgatója. A kutató szerint elképzelhető, hogy a kismadár egy temetési áldozat része, valamint legalább az egyik személy (akinek a koponyáját megtalálták) háziállata volt. Mivel a paquiméi (régészeti lelőhely Mexikó északi részén) középidőszakból a kutatók nem találtak kerámiamaradványokat, Gallaga úgy véli, a barlangbeli leletek többsége a múlt homályába vesző ősi, valamint a korai mezőgazdasági korszak közötti átmenet idején keletkezett, mintegy 3000 évvel ezelőtt. A leletek jelentőségére való tekintettek a régészek további ásatásokat fognak végezni a területen. 

Egy kevesebb mint 90 centiméter széles, 45 méter hosszú üregben emellett egy felégetett és lerombolt vályogház maradványaira, számos, i. e. 1000 körülre datálható nyílhegyre, megkövesedett emberi ürülékre, kötelekre és megégett bab- kukoricacső-maradványokra, valamint egy teljes tökre és néhány barna kerámiaszilánkra is rábukkantak.

A legérdekesebb felfedezést azonban kétségkívül két emberi temetkezés jelentette. A kutatók szerint a barlang hátsó részében talált két, kötéllel összekötött lábszárcsont egy nagyon magas felnőtté lehetett, egy nyúlbőrön talált csontmaradványokból pedig arra lehet következtetni, hogy egy kisbabát szintén a helyszínen temettek el. A felnőtt medencéje nagyon töredezett volt, így a kutatóknak várni kell addig, míg a csontokat helyreállítják, hogy megállapítható legyen a személy neme. Gallaga szerint szintén korai lenne még arról beszélni, vajon volt-e köze a felnőttnek és a kisgyermeknek egymáshoz.  A kutató szerint a maradványok kb. i. e. 1000-re datálhatók.

Ez az első alkalom, hogy egy temetőkomplexumban egy teljes tollazattal rendelkező arapapagájra is rábukkantak. Gallaga szerint a madár fontos szerepet játszott az ősi közösségek kollektív képzeletvilágában, és a napot vagy az istenek és emberek közötti kapcsot jelképezte. A madártollakat nagy becsben tartó közösségek a „táskák” és pajzsok alkotóelemeiként, valamint díszítőelemekként is felhasználták a tollakat.

Magazin

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár