Csalásokat és trükköket is tartalmazott a túlvilági élethez az egyiptomi Halottak Könyve

A gazdagok segédlete

A Halottak Könyve széles körű használata miatt több ezer példány maradt fenn az utókor számára, azonban a régészeti anyag alapján az is megállapítható, hogy korántsem volt hozzáférhető minden egyiptomi számára.

A körültekintően, kézzel írt szövegek és a gazdag illusztrációk miatt a rituális papiruszok meglehetősen költségesek voltak, és valójában csak a jómódúak engedhették meg maguknak, hogy ilyenekkel temessék el őket – ennek megfelelően csak a gazdag sírokból kerülnek elő.

„A Halottak Könyve nem olyasmi volt, aminek feltétlenül meg kellett lennie” – mondta el Stephen Quirke, a University College London Petrie Múzeumának professzora. „Egyfajta ráadás-luxuscikk volt, amely megnövelte az örök élet elnyerésének esélyét. Nagyon hangsúlyos és kívánatos adaléka volt az eleve gazdag temetkezéseknek.”

Temetési menet egy ókori egyiptomi falfestményen

Az ókori egyiptomiak hite szerint a halál után az ember szelleme, a ba elhagyta a testet, de csupán ideiglenesen. Időről időre vissza kellett térnie a holttesthez, ehhez pedig utóbbinak épen kellett maradnia. Emiatt alakult ki a mumifikálás gyakorlata: a holttest konzerválása nélkül lehetetlenné vált volna a túlvilági élet.

Az oszlás megakadályozása azonban önmagában nem garantálta a túlvilági életet: a bának számos különféle akadályt kellett leküzdenie az út során, a Halottak Könyve pedig ehhez felbecsülhetetlen értékű segítséget jelentett. A tekercseket ezért gyakran a szarkofágba helyezték, egyes esetekben magába a gyolcsba, amelybe múmiát tekerték.

Kétségtelen, hogy az ókori egyiptomiak rendkívül veszélyes helyként képzelték el a túlvilágot, telis-tele a való életben az emberre veszélyt jelentő teremtmények mágikusan eltúlzott változataival. A Halottak Könyvének varázsigéi tartalmaztak ráolvasásokat a kígyók, krokodilok és különféle ízeltlábúak ellen, azonban maguk az istenek is fenyegetést jelenthettek. Ozirisz „hegyes ujjú” segítői például saját „mészárszéküknél” várták a tévelygő holtakat.

A csapdák és a fizikai megsemmisülés mellett komoly veszélyként számoltak azzal, ha a halott fejjel lefelé fordított helyzetbe kerülne: az egyiptomiak hite szerint ez felborította az illető emésztőrendszerét. Ennek megakadályozása végett a Halottak Könyve egyes példányai tartalmaztak egy igét arra, „hogy ne egyen ürüléket és ne igyon vizeletet a túlvilágon”.

1. Az istenek bírósága előtt
2. A gazdagok segédlete
3. Félelmetes istenségek
4. Lehetséges úticélok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?