A vörösterror 133 napja

50 éve államosították a Szuezi-csatornát

2006. július 26. 12:30

Miután egy 1954-es megállapodás értelmében 1956. július 18-án befejeződött a brit csapatok kivonása a csatorna-övezetből, július 26-án Nasszer egyiptomi elnök bejelentette az államosítást és azt, hogy a Szuezi-csatorna Társaság jövedelmét az Asszuáni-gát építésére fordítják.

Államcsőd és hadiállapot

A Nílus egyik torkolati ága és a Vörös-tenger között már az egyiptomi 12. dinasztia fáraói létesítettek összeköttetést, a csatornát Dareiosz perzsa király fejeztette be i.e. 490 körül. Az újra és újra elhomokosodó vízi út az első évezred második felében az enyészet martaléka lett. Majd ezer év múlva Napóleon foglalkozott a Földközi-tenger és a Vörös-tenger közti csatorna gondolatával, de miután - egyébként tévesen - földmérői arra a következtetésre jutottak, hogy a két tenger vízszintje között különbség van, elvetette az ötletet. A hibára 1846-ban derített fényt Alois Negrelli osztrák mérnök, s az ő tervei alapján Párizsban bizottság alakult a csatorna megépítésére.

Negrelli váratlan halála miatt az építkezés a francia Ferdinand Lesseps irányításával kezdődött meg 1859. április 25-én. A vízi út tíz évig készült és 1869. november 17-én nyílt meg, az első hajókonvoj 20-án érte el a Vörös-tengert. A 164 kilométer hosszú csatorna 8 ezer kilométerrel és 30 nappal rövidítette meg az Európa és Dél-Ázsia közti hajóutat. A felavatásra rendelték meg Verdi Aida című operáját, de a darabot csak két évvel később mutatták be Kairóban. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, ennek majdnem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott. A hatalmas költségek miatt szinte csődbe jutott ország 1875-ben arra kényszerült, hogy csatornarészvényeit eladja az így monopolhelyzetbe került brit kormánynak.

1888-ban a csatornát semleges övezetnek nyilvánították és minden hajó előtt megnyitották, védelmét az 1882-ben Egyiptomba bevonult britekre bízták. 1954-ben azonban brit-egyiptomi megállapodás született a brit csapatok kivonásáról, erre 1956-ban került sor.

Az államosítás napja

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi államelnök 1956. július 26-án
egy nagygyűlésen jelentette be a Szuezi-csatorna államosítását. Ez Nasszer részéről ellenlépés volt az Egyesült Államok magatartására. Az amerikai kormány ugyanis korábbi ígéretek ellenére, elutasította az asszuáni gát építésének pénzügyi támogatását, hogy - miután a Szovjetunió sem ajánlott fel semmiféle gazdasági segítséget a duzzasztógát létesítéséhez - ily módon éreztesse Egyiptommal a Nyugattól való teljes függését. Nasszer ezek után bejelentette a Szuezi-csatorna Társaság államosítását, hogy e megleckéztetés nyomán visszaszerezze külpolitikai presztízsét. Ennek az intézkedésnek a hírére Londonban 22 ország képviselői ültek össze, hogy Egyiptomnak ajánlatot tegyenek. Ebben azt követelik, hogy maradjon meg a csatorna nemzetközi jellege, s a Szuezi-csatornát használó valamennyi állam egyaránt vegyen részt ennek igazgatásában. Ám a Szovjetunió és Nasszer is elutasítja ezt a tervet. Ezután akármilyen erőfeszítéseket tettek is külföldi kormányok ennek az intézkedésnek a visszavonatására, ezek mind eredménytelenek maradtak.

A magyar forradalommal egy időben Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia katonai beavatkozással próbálták megdönteni Nasszer hatalmát. Október 29-én az izrali csapatok a Sinai-félszigeten megtámadták az egyiptomi állásokat. Nagy-Britannia és Franciaország a harcok beszüntetését követelő ultimátumát Nasszer elutasította, így a nyugati hatalmak is beavatkoztak. Az ENSZ Közgyűlése az Egyesült Államok és a Szovjetunió szavazatával elítélte a beavatkozó államokat, így Franciaország és Nagy-Britannia visszavonta csapatait.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!