2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

140 éve gyilkolták meg Lincolnt

2005. április 15. 10:39

Száznegyven éve, 1865. április 15-én lett merénylet áldozata egy washingtoni színházban Abraham Lincoln amerikai elnök, a rabszolgaság elleni harc éllovasa.

Korábban

Lincoln biszexuális volt?
Abraham Lincolnról egy minap megjelent életrajz azt állítja, hogy az Egyesült Államok 16. elnökének erős homoszexuális hajlama volt, s a Mary Todd-dal való viharos házassága előtt és közben intim kapcsolata volt több férfival.

Megmentik Lincoln hangját
Amerikai tudósok olyan eljárást dolgoztak ki, mellyel megmenthetők a 19. századi, viaszhengerre készült hangfelvételek - köztük Abraham Lincoln és Viktória királynő hangja.

Lincoln verse öngyilkosságáról
Egy 36 soros, 1836-ban írodott versről azt feltételezik, hogy Abraham Lincoln volt a szerzője. A költő alig várja, hogy tőrt döfjön a szívébe.

A Lincoln-gyilkosság utóélete
A szövetségi fellebviteli bíróság véget vetett annak a már hosszú ideje zajló eljárásnak, amit Dr. Samuel A. Mudd leszármazottai indítottak azért, hogy tisztázzák ősüket az Abraham Lincoln elleni merényletben való részvétel alól

1809. február 12-én született egy magányos farmon a Kentucky állambeli Hodgenville-ben, a mai napig ő az egyetlen ebből az államból származó elnök. 1816-ban a család Indiana államba költözött, majd 1830-ban Illinois-ban telepedett le. Lincoln volt révész, vasúti munkás, sikertelen szatócs, postamester, miközben óriási erőfeszítéssel képezte magát. 1832-ben önkéntesként harcolt az őslakosok ellen. A politikai ambíciókat is dédelgető ifjú 1837-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet, s praktizálni kezdett. Már ekkor köztudott volt róla, hogy a helyi többséggel szemben ellenzi a rabszolgatartás "szent jogát" és attól sem tartott, hogy a "felszabadított szerecsenek elözönlik északot". Hét évet töltött az illinois-i parlamentben, majd 1847-ben egyetlen whig képviselőként bekerült a washingtoni törvényhozásba. (Rossz nyelvek különleges aktivitásának okát kiállhatatlan természetű feleségében fedezik fel: szerintük Lincoln csak azért vetette bele magát a politikába, hogy minél kevesebbet kelljen otthon lennie.)

 

1858-ban ringbe szállt a szenátorságért, s bár alulmaradt, nyilvános szereplései révén országosan ismert lett. 1860-ban ő lett a frissen alakult Republikánus Párt elnökjelöltje: amíg a lényegesen nagyobb támogatottsággal rendelkező William Henry Seward hívei a városban parádéztak, Lincoln emberei elfoglalták az első nyilvános konvenciónak helyet adó terem összes helyét... Lincoln a kampányban megnövesztette szakállát, mert hívei szerint a nyakigláb, hosszú karú ügyvéd így jóval méltóságteljesebb benyomást keltett. Ezért-e vagy sem, de megnyerte a választást, és első republikánusként beköltözhetett a Fehér Házba.

 

Megválasztása előrevetítette a polgárháború rémét, hiszen Lincoln pályafutása során végig élesen ellenezte a rabszolgaságot. Nem pusztán elvi és erkölcsi alapon, hanem józan megfontolásból is: felismerte, hogy az amerikai gazdaság fejlődését hátráltatja a nagytömegű, ingyenes élőmunka alkalmazása. "A fehér emberek tömegeit valójában károsítja az, hogy saját munkaterületeik közvetlen közelében rabszolgamunka dívik" - mondta egy beszédében. Néhány déli gyökerében akarta elfojtani a bajt: 1861 februárjában merényletet kíséreltek meg a Lincolnt beiktatására szállító vonat ellen, ám a tervet idejében leleplezte Allan Pinkerton, az első modern detektív. Az elnök így baj nélkül megérkezett és 1861. március 4-én beiktatták hivatalába. Az idők változását jelezte, hogy Lincolnnak - elsőként az elnökök sorában - immár valódi katonai védelme, nem pedig jelképes kísérete volt.

Egy héttel később az elszakadásra készülő déli államok megalakították a Konföderációt, csapataik 1861. április 12-én megostromolták a Sumter-erődöt - kitört az 1865-ig tartó polgárháború. (Érdekesség, hogy a Konföderáció megválasztott elnöke, Jefferson Davies szintén Kentucky-ban született, azaz déli győzelem esetén ott is ez az állam adta volna az elnököt.) A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján (nem az izgatottságtól, hanem a szilveszteri ünnepi kézfogásoktól) remegő kézzel aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. (A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.) A polgárháború tovább folyt, Lincoln sikerrel akadályozta meg az európai hatalmak beavatkozását, s a küzdelem végül az északiak győzelmével ért véget.

 

 

Lincolnt időközben 1864-ben újraválasztották, de politikai, katonai és erkölcsi győzelmének nem sokáig örülhetett. Hiába akart nagylelkű és megbocsátó lenni a vesztesekkel, azok bosszút álltak rajta. 1865. március 4-én újra beiktatták hivatalába, ez volt az első ünnepség, amelyre színes bőrű vendégeket is meghívtak. Egy hónappal később, 1865. április 14-én este a washingtoni Ford színház páholyában rásütötte pisztolyát egy John Wilkes Booth nevű, a déliek ügyével szimpatizáló színész. Az elnök másnap reggel nyolc órakor belehalt sebébe, merénylőjét tizenegy nappal később menekülés közben lelőtték.

 

Lincoln életműve máig hat, nézetei nyomán terjedt el, hogy egy nemzet nem lehet részben rabszolga és részben szabad. Rávilágított, hogy a demokratikus kormányzat még nem biztosítja önmagában a szabadságot és valamennyi állampolgár emberi jogait, a többség diktatúrája is lehet pusztító. Személyét legendák veszik körül, hazájában kultusza van, pedig nem rendelkezett különös képességekkel. De talán épp ez volt a titka: az egyszerű amerikai ugyanolyannak láthatta őt, mint önmagát...

 

(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár