2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Franco öröksége és a mai spanyol szélsőjobb

2005. április 4. 10:40

A harminc évvel ezelőttig Francisco Franco tábornok jobboldali diktatúráját nyögő Spanyolország azon kevés európai állam egyike volt, ahol a szélsőjobboldali csoportocskáknak nem sok babér termett.

A spanyolok a hosszú időn át (1939-től 1975-ig) tartó diktatúra tapasztalatainak birtokában - a hasonló történelmi múlttal rendelkező portugálokhoz és görögökhöz hasonlóan - be voltak oltva a szélsőjobboldali eszmék ellen. Az idők azonban változnak.

 

Úgy tűnik: a szélsőjobboldal kitörhet az elszigeteltségből azzal, hogy meglovagolja a Spanyolországba beáramló külföldiekkel szembeni bizalmatlanságot. A CIS állami kutatóintézet felmérései azt mutatják, Spanyolországban egyre erősödik a marokkóiak és más bevándorlókkal szembeni ellenérzés. Míg négy éve a spanyolok 31 százaléka vélte úgy, hogy túl sok külföldi él az országban, addig idén már a megkérdezettek 53 százaléka volt ezen a véleményen.

 

A spanyol vidéken - a déli El Ejidóban, a kelet-spanyolországi Elchében, vagy a Barcelona mellett fekvő Terrassában - az utóbbi időben egyre többször éri inzultus külföldieket, s újabban a stadionokban huhogással gúnyolják ki a fekete játékosokat. Az Intolerancia elleni mozgalom becslései szerint évente 4 ezerre tehető a külföldieket, koldusokat, prostituáltakat és homoszexuálisokat érő újfasiszta támadások száma.

 

"Új fenyegetés" - írta az El País című országos napilap, rádöbbenve, hogy "Spanyolországban is van szélsőjobboldal". Az irányzat több csoportja modern, demokrata párt képében igyekszik feltűnni, lerázva magáról a "diktatúra híve" bélyeget. A Josep Anglada vezette Plataforma per Katalunya pártnak például több katalán megyei közgyűlésbe sikerült bejuttatnia képviselőjét. A Plataforma saját megfogalmazása szerint az "egyszerű polgárok" nevében lép fel, azoknak a nevében, akik úgy érzik, egyetlen párt sem képviseli őket.

 

Tény azonban, hogy a spanyolországi szélsőjobboldali előretörés egyelőre nem mutatkozik meg az országos választási eredményekben. Az ibériai országban nem bukkant fel sem olyan karizmatikus szélsőjobb vezető, mint például Jean-Marie Le Pen Franciaországban, sem pedig olyan párt, amelynek esélye lenne arra, hogy bekerüljön a parlamentbe.

 

(MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár