2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Légiháború Magyarországon

2005. március 8. 11:29 Schieber József, Magyar Polgári Védelmi Szövetség

Hatvan esztendeje annak, hogy a Szövetséges hadászati légierő megkezdte hazánk bombázását.

Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte

Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Magyar Polgári Védelmi Szövetség
Magyar Polgári Védelmi Szövetség
1944. április 3-án ragyogó tavaszi napsütés volt, semmi sem akadályozta a bombázást. A kora reggeli órákban 450 bombázó és 137 kísérő vadászgép szállt fel a támadásra. A kijelölt repülési útvonal Dél-Olaszország - Tuzla - Eszék - Baja - Monor volt, majd innen kezdődött Budapest bombázása, mely gyakorlatilag november végéig tartott.

A "FRANTIC" hadművelet során (1944. június 2. - szeptember 19.) 600 támadó gép főcsoportosítása Debrecent bombázta. A jobb szárny Nagyváradot, Kolozsvárt, Szegedet, Balmazújvárost, a balszárny pedig Szolnokot és Miskolcot támadta, mégpedig zavartalanul, mivel Szolnok és Miskolc kivételével egyetlen hatékony légvédelmi löveg nem védte a magyar városokat.

A főváros elleni legnagyobb bombatámadás az 1944. július 2-ai volt. A bevetési parancsban meghatározott célpontok: az almásfüzítő-i kőolaj-finomító, a szolnoki vasúti híd különleges irányított bombákkal (nem találták el), a Weis Manfréd Művek és a Shell Olajfinomító, a dunaparti, a rákosrendezői és a nyugati rendező pályaudvarok voltak. A támadó kötelékek rendkívül heves vadász elhárítással és légvédelmi tűzzel találkoztak. A légvédelem hatékonysága megzavarta a pontos célzást, ezért a hadművelet folyamán 5269 polgári lakos vesztette életét.

Figyelemre méltó tapasztalat, amely a légoltalmi intézkedések hatékonyságát és szükségességét húzza alá: amíg a főváros belső kerületeiben, ahonnan nem telepítették ki a lakosságot, 310-en haltak meg, míg a kitelepített lakosságú kerületi részeken csak 15-en, Csepelen pedig egyetlen halott sem volt.

Az intenzív légi hadviselés főcsapása Budapestet érte: csak szeptember 1-e és 20-a között 10 nagy erejű bombatámadás érte a fővárost. Elsősorban vasúti hídjait és rendező pályaudvarait bombázták: szeptember 17, 18. nappal, 18, 19 éjszaka, 20 nappal, 20. 21 éjszaka. Ez utóbbi egyébként a szovjet távolsági bombázók első nagy erejű bombatámadása volt Budapest ellen. Ezután lelassult az ütem, várták Magyarország kiugrását.

A főváros bombázását a Vörös Hadsereg légiereje vette át. A Szövetségesek az erőkifejtést a Dunántúlra és a Felvidékre helyezték át, utolsó jelentősebb bombatámadásuk 1945. március 4-én Sopront, 27-én Szombathely vasútállomásait, illetve repterét érték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár