Szent László unokája a bizánci trónra kerül
2004. szeptember 13. 12:06
A középkori Bizánci Birodalom az antik római császárság keleti feléből fejlődött ki. Noha a kialakuló Magyar Királyság 1018 után szomszédjának tudhatta ezt a birodalmat, a már addig is meglévő magyar-bizánci kapcsolatok ezt követően sem váltak különösebben intenzívvé. A két állam között szövődő szálak inkább a kereskedelem és a kultúra területén húzódtak, s ritkán váltak politikai jellegűvé. Ez a helyzet a 11. század végén változott meg, amikor a Magyar Királyság Adria melléki hódításai Bizánc érdekeit is sértették. Erről Horvátország és Dalmácia kapcsán már írtunk. A II. István idején vívott magyar-bizánci háborúk mintegy előjátékul szolgáltak a 12. század második felében oly gyakori konfliktusokhoz. A balkáni hódításhoz mindinkább kedvet és erőt érző Magyar Királyság természetes ellenfélének tekintette Bizáncot, mely azonban éppen ezekben az évtizedekben élte utolsó virágkorát. A birodalom átmeneti megerősödése a Komnénosz-dinasztia uralma alatt következett be, s belőle került ki az utolsó olyan császár, aki az elődök letűnt nagyságához egyáltalán mérhető volt. Mánuel császár anyja az Árpád-házi Piroska hercegnő volt, Szent László leánya. Mánuel legfőbb céljának a birodalom egykori hatalmának visszaállítását tekintette. Dél-Itália visszahódítására tett kísérlete kudarcot vallott, ám annál sikeresebb volt az északi, azaz a magyar fronton. Változatos eszközöket vett igénybe: hol trónkövetelőket támogatott, hol hadjáratokat vezetett Magyarország ellen, hogy aztán a harcmezőn kicsikart eredményeket diplomáciai tárgyalásokkal biztosítsa. Sikerült is átmenetileg a birodalomhoz csatolnia Horvátországot, Dalmáciát és a Szerémséget. Míg élt, Magyarország Bizánc árnyékába szorult. Halála után azonban világossá vált, hogy sikerei sokkal inkább személyes kiválóságán, semmint birodalma tényleges erején alapultak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20