2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Hatvan éve szabadult fel a budapesti gettó

2005. január 18. 11:24

1944-ben a pesti gettóban lévő 4513 lakásban 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze. Összesen mintegy 120-130 ezer fővárosi zsidó élte túl a vészkorszakot, közülük 70 ezren a pesti gettóban szabadultak fel.

Forrás: Múlt-kor
Műemléki védelem alatt a régi pesti zsidónegyed
Hatvan éve tűnt el Wallenberg
Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők
Zsinagógából tornaterem: a ceglédi zsidók tragédiája
Wallenberg és a svéd háborús embermentés az újabb dokumentumok tükrében
Nem a Jaross-listák szolgáltak a deportálás kísérő jegyzékeiként
Internetre került a holokauszt áldozatok központi adatbázisa
Emlékezés Szenes Hannára
Jelentés az antiszemitizmus helyzetéről, 2005
A gettó nevet eredetileg a velencei zsidónegyednek adták, melyet 1516-ban fallal vettek körül. 1555-ben IV. Pál pápa Cum nimis absurdum kezdetű enciklikája intézményesíti a kifejezés használatát.

A középkorban a zsidókat törvények kötelezték, hogy a szigorúan elkülönített negyedekben lakhatnak. Az utolsót, a római gettót a pápai állam felszámolása során a garibaldisták szüntették meg 1870-ben.

A modern gettót a német nemzetiszocialisták hozták létre az általuk megszállt lengyel, szovjet és egyéb területeken. Az elsőt 1940-ban Lodz-ban hozták létre, ezt követte a félmilliós lakosú varsói.

A nyilaskeresztesek 1944-ben, egy hónappal a náci támogatással megvalósult hatalomátvételük után szervezték meg a zsidók bekerítését és elkülönítését. A Zsidó Tanácsot 1944. november 18-án értesítették a budapesti gettó létrehozásáról, a belügyminiszteri rendelet 1944. november 29-én jelent meg. (A vidéki zsidóságot, több mint 400 ezer embert, a márciusi német megszállás után a július 7-i leállításig már május-júniusban deportálták.)

1944. november 15-én először a XIII. kerületi, újlipótvárosi gettó jött létre, a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál védelem alatt álló házakból, ezek együttesét nevezték "nemzetközileg védett gettónak". Ezt a területet, ahol az engedélyezett 15 600 ezer ember helyett legalább háromszor annyian éltek, nem határolták körül. A védettség ellenére a nyilasok csoportosan keresték fel e házakat, hogy kirabolják, majd a Duna-partra hajtsák és agyonlőjék az embereket. A Váci út, Wahrmann (ma Victor Hugo) utca, Újpesti rakpart és Szent István körút alkotta négyszögből a Budapestet decembertől támadó szovjet hadsereg 1945. január 16-án szorította ki a németeket.

A pesti "nagy gettó" a VII. kerületben, a Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma: Kertész) utca, Király utca és Károly körút által határolt, 0,3 négyzetkilométeres területen helyezkedett el. A beköltöztetés már a rendeletben megszabott 1944. december 7-i határidő előtt öt nappal megtörtént. Az itt lévő 4513 lakásban kb. 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze, ide telepítették a város más részein lakókat is, míg a keresztényeket kiköltöztették - "a zsidókérdés gyökeres megoldása érdekében". Az élelem-fejadag napi 7-800 kalória volt, az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek, decemberben naponta 80-120 halottat vittek ki a zárt területről.

1945. január 18-án a szovjet katonák közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak.

(mult-kor/MTI)

2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!