A Google digitális világkönyvtárat hoz létre

A könyvtárak munkája új dimenziókat kap

E-book

A Google és a könyvtárak közt létrejött szerződés értelmében csak azok a könyvek digitalizálhatók teljes terjedelemben, melyeket koruknál fogva már nem véd szerzői jog. A szerzői jogi védelem alatt álló munkákat szintén digitalizálják, de csak egy csekély mennyiséget tesznek ingyenesen elérhetővé, a teljes tartalom eléréséhez pedig fizetős szolgáltatást vezetnek be.

 

A különböző könyvtárakkal kötött megállapodások persze eltérőek. Egyes könyvtáraknál a gyűjtemények összes kötetét digitalizálják: a Stanford esetében 8 millió, a Michigan esetében 7 millió kötetet. A Harvard 40000 kötettel száll be. Az Oxfordi Egyetemen nem határozták meg a kötetek mennyiségét, ám csak az 1900 előtt kiadott köteteket teszik így elérhetővé. A New York-i Közkönyvtár anyagából az értékes és törékeny anyagokat azért nem engedik szkennelni, mert a könyvtár vezetősége szerint ezek csak a kutatók számára lehetnek fontosak.

A munka időigényességére jellemző, hogy a Stanfordon napi 50000 oldalt terveznek beszkennelni egy hónapon át és ha ez sikerül, akkor a terv egyik résztvevője szerint akár meg is duplázhatják a napi adagot.

A Google hagyományos kereső szolgáltatása részeként kívánja elérhetővé tenni az új világkönyvtárat. A résztvevő könyvtárak ezen kívül saját digitális adatbázisukból is kapnak majd egy példányt, melyet saját honlapjukon is közzétesznek.

 

A könyvtárak tehát nyomtatott könyvek tárházából olyan információs központokká válhatnának, melyek az internet és a multimédia minden előnyével egyre több embert képesek még több információhoz juttatni. "A könyvtárak munkája új dimenziókat kap" - nyilatkozta PaulLeClerc, a New Yorki közkönyvtár igazgatója. "Ám ettől még nem hanyagoljuk el a nyomtatott anyag gyűjtésének és megőrzésének több évszázados hagyományát".

 

Hagyományos szöveg és e-változata

Szergej Brin és Larry Page, a Google alapítói régóta szeretnék elérni, hogy a világ minden információja elérhető legyen böngészőjük használatával. A most aláírt egyezmény egy lépéssel közelebb vitte őket ehhez a célhoz, legalábbis az angol nyelvű információk feldolgozásában. Page szerint a projekt egyenesen a Google gyökereihez nyúlik vissza, mikor Brinnel együtt 1998-ban a Stanfordon egy "digitális könyvtár" megtervezésével fektették le a későbbi keresőmotor alapjait. "Az, amit akkor terveztünk, most valósággá válik" - mondta Page.

 

A gyűjtemény létrehozásának bejelentésekor felmerült, hogy a könyvkiadók miként reagálnak az ötletre. Különösebb aggodalomra egyelőre - úgy tűnik - nincs ok: a könyvkiadók az Amazon számára lehetővé tették a könyvek közti böngészést és rövid részletek ingyenes közzétételét. A Google pedig legutóbb Scholar néven az akadémiai szférában működő kiadók, tudományos társaságok, egyetemek es egyéb intézmények webes anyagainak keresésére alkalmas szolgáltatást indított. Az egyenlőre teszt üzemmódban működő szolgáltatás tudományos dokumentumok, cikkek, könyvek, kutatási jelentések és szakdolgozatok megtalálására válik alkalmassá.

 

A kiadók leginkább attól tartanak, hogy az új fejlesztés szükségszerűen még nagyobb zuhanást okoz a könyveladásokban, így az eddig folyton csak halogatott digitális ugrás a könyvkiadók életében az életben maradás utolsó eszköze lesz. Ugyanakkor, bár a digitális könyvek és újságok technológiája folyamatosan fejlődik, a kényelmesen olvasható digitális könyvek tömeges használata és a Gutenberg-galaxis szétesése még várat magára.

1. Virtuális világkönyvtár épül
2. A könyvtárak munkája új dimenziókat kap