Napóleont ma is vitatja a világ

A bicentenáriumi Franciaország

Ellentétben a francia forradalom 1989-es bicentenáriumának káprázatos ünnepségeivel, a francia állam páratlan mértéktartással kezeli történelmének ezt a jóval kevésbé konszenzusos lapját. Napóleon az ünneplés időszakában sem fogja elhagyni a múzeumokat - kivéve azt a `koronázási misét`, amelyre a `Souvenir napoléonien` (Napóleon emléke) nevű társaság (4000 tag) kezdeményezésére kerül sor a Madeleine templomban. `A köztársaságot még mindig zavarba ejti Napóleon. Olyan sokat köszönhet neki, hogy nem mer beszélni róla. Egyszerre túl büszke és túl gyáva ahhoz, hogy ezt megtegye` - mondta az AFP-nek Steven Englund amerikai történész, a császár egyik legfrissebb életrajzának szerzője. Előtte már Maurice Agulhon történész beszélt arról a `megoldhatatlan problémáról`, amelyet az támaszt, aki megszilárdította a Forradalom vívmányait és a polgári törvénykönyvet, a Nemzeti Bankot, és páratlan hatalmat adott az országnak, miközben hadjárataival kivéreztette Európát.

Steven Englund szerint ez az aranyban, haragban és vérben bővelkedő múlt manapság főleg közönyt és értetlenséget vált ki a modern Franciaországban, amely kigyógyult mindenfajta világhatalmi nagyság álmából. Ugyanakkor Jean Tulard, negyvenegynéhány történelmi munka, köztük legutóbb a "Napóleon császár koronázása" című mű szerzője éppen ellenkezőleg hatalmas nemzeti sóhajt vél felfedezni személye körül. "A francia labdarúgó csapat manapság kevésbé brillírozik - fejtegeti némi iróniával, - így szükségszerűen Napóleon felé fordulnak az emberek, mert Franciaország akkor erős volt, nemcsak a szuronyok, hanem a forradalom elvei révén is."  Van aki szerint Franciaország ma is képes felidézni a napóleoni nagyságot, nevezetesen világot mozgató eszméi révén: ez a véleménye például Jacques Myardnak, a Párizstól nyugatra fekvő Maisons-Lafitte képviselő-polgármesterének, aki októberben Napóleon-szobrot emeltetett városában. Szerinte ennek a bizonyítéka az a diplomáciai mozgósítás, amelyet Franciaország kezdeményezett az Egyesült Államok iraki háborúja ellen.

Ugyanakkor azonban manapság, Európa békés integrációjának idejében politikailag nem éppen ildomos azt a Napóleont ünnepelni, aki Gibraltártól Varsóig leigázta a földrész nemzeteit. "XIV. Lajos, Napóleon, De Gaulle: mindhárman a maguk módján a francia imperializmus megtestesítői, ami egyet jelent az arroganciával és a mások fölötti uralommal" - foglalja össze ezt a véleményt Annie Jourdan történész, aki legutóbb "Napóleon mítoszai és legendái" címmel jelentetett meg könyvet. Napóleon az általa megszállt országokban "féktelen hazaszeretetet és főleg korábban ismeretlen bizalmatlanságot váltott ki Franciaországgal szemben, ami mindig újra feltámad, valahányszor egy francia államfő az európai közvéleményt figyelmen kívül hagyva jár el" - mondja Jourdan asszony.

Aline Sylla, a Louvre múzeum helyettes főadminisztrátora emlékeztetett arra, milyen felzúdulást váltott ki 1999-ban az az ötlet, hogy az ENA elitképző egyetem végzős évfolyamát Napóleonról kereszteljék el annak a hagyománynak megfelelően, hogy mindegyik évfolyam valamely híresség nevét kapja. "A külföldi diákok közül egyesek azt mondták, hogy akkor már Hitler-évfolyamnak is elnevezhetnék az övékét". Végül diplomatikus megoldás született: az évfolyamot Cyrano de Bergeracról nevezték el.

(Panoráma)

1. Napóleon koronázása
2. A bicentenáriumi Franciaország

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét