Az amerikai indiánok megmozdulnak polgári jogaikért
2004. szeptember 13. 12:06
Az 1970-ben alapított American Indian Movement (amerikai indiánmozgalom) fegyveres tagjai Dakota államban az oglala-sziúk rezervátumában megszállják Wounded Kneet az amerikai kormány indiánpolitikája elleni tiltakozásul. A helység megszállása történelmi talajon zajlik le: 1890-ben itt vívták meg a sziú háborúk utolsó ütközetét. Egy lovasosztag több mint 200 harcost, asszonyt és gyermeket ölt meg. Wounded Knee megszállása nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte élénk visszhangra talált. Számos jeles személyiség támogatja az indiánokat. 57 nap után véget vetnek a megszállásnak, miután a kormány késznek mutatkozik arra, hogy tárgyaljon az indiánokkal követeléseikről. A rezervátumban azután kivizsgálják a helyzetet, és nagyobb gondot fordítanak arra, hogy az indiánok élhessenek jogaikkal.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.
