A szövetségesek lerombolják Drezdát

2004. szeptember 13. 12:06

A szövetséges légierők német városok elleni szőnyegbombázásának kezdete (1942. III. 28/29.) óta végrehajtott egyik legsúlyosabb bombatámadásukkal Drezda városát a február 13-áról 14-ére virradó éjszaka a földdel tették egyenlővé. A tüzes pokolban legalább 60 000 ember lelte halálát. De 245 000 áldozatig terjedő becslésekkel is találkozunk. Az éjszakai brit kettős támadással és az amerikai légierő rá következő nappali bombázásával a német városok elleni támadások elérték a csúcspontjukat. A britek első bevetése a drezdai óváros körüli lakónegyedet érte, amelyet a gyújtóbombák lángtengerré változtattak. A bombázás második hulláma a robbanóbombák ledobásával mindennemű oltási munkát lehetetlenné tett, és a lakosság elől elvágta a menekülés utolsó útjait is. A következő reggel végrehajtott támadás a még sértetlen városrészeket érte, amelyeket a bombázókötelékeket kísérő vadászrepülőgépek fedélzeti fegyvereivel támadtak. Drezda ebben az időpontban gyakorlatilag védtelenül ki van szolgáltatva a támadásoknak, mivel a szövetségesek gyors franciaországi és hollandiai előrenyomulása következtében a légiveszély esetére riasztó német rendszert kikapcsolták. Ezenkívül Drezda légvédelmi tüzérségét a Ruhr-vidék védelmére kivonták, úgyhogy a város ebből a szempontból sem szolgált a támadás indokolható célpontjául. Drezda útvonalai a bombázás időpontjában zsúfolva vannak sziléziai menekültekkel, akik a gyorsan előrenyomuló szovjet seregek elől érkeztek a városba. Ezért sem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát. A támadás után a városban zűrzavar uralkodik, a közszolgáltatások összeroppantak. Közvetlen a járványveszély. Ezért a következő napokban orosz önkéntes együttműködők számtalan hullahegyet égettek el, vágányokból összeállított rostélyokon az Altmarkon. A katonailag értelmetlen, szadista bombázás áldozatai megégtek, testük megcsonkult s legnagyobbrészt nem azonosíthatók. Sok súlyos sebesült, akiket a tovavonuló menekültoszlopok magukkal vittek, útközben hal meg és az út szélén földelik el őket. A légitámadást a szövetségesek eredetileg már február 4-ére, tehát röviddel a jaltai konferencia kezdete utáni időpontra tervezték, a rossza időjárás miatt azonban elhalasztották.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
• Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
• A beszéd, amely elindította a hidegháborút
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
• Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
• Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon