250 éve halt meg Abraham de Moivre

Az eshetőségek tana címmel híres művet írt a valószínűségszámításról, de foglalkozott a racionális törtfüggvények parciális törtekre bontásával és hiperbolikus függvényekkel is. Nevéhez fűződött a komplex számok hatványozására vonatkozó általános képlet kidolgozása.

 

Moivre 1667. május 26-án látta meg a napvilágot Vitry-le-Francois-ban. Hugenotta volt, 1685-ben, a nantes-i ediktum visszavonása után börtönbe került. Szabadulása után Londonba ment, s Newton és Halley barátja lett. 1697-től a Royal Society tagja volt, később a berlini és a párizsi akadémia is tagjává választotta. Sosem volt állandó állása, tanításból, szerencsejátékból és biztosítási tanácsadásból élt. 1711-ben adta ki A szerencse méréséről című tanulmányát, amely 1718-ban kibővítve, Az esélyek tana címmel jelent meg. A modern valószínűségszámítás Fermat-val és Huygensszel kezdődött, de Moivre könyve jelentősen hozzájárult az elmélet fejlődéséhez. Ő határozta meg a statisztikai függetlenséget: eszerint egy komplex, statisztikusan független eseményekből összetevődő esemény valószínűsége egyenlő összetevői valószínűségeinek szorzatával. A valószínűségszámítás elveit a várható eredményből vezette le, ma ez éppen ellenkezőleg történik. Másik fontos műve az Analitikus mindenféle (1730), ebben alkalmazta először a valószínűségi integrált. Tőle származik a Stirling-képlet, amelyet tévesen tulajdonítanak az angol James Stirlingnek. Foglalkozott a racionális törtfüggvények parciális törtekre bontásával és hiperbolikus függvényekkel is. 1754.november 27-én hunyt el Londonban.

 

(MTI)