A belügyminiszter rendőri intézkedésekre kap felhatalmazást a kommunisták ellen
2004. szeptember 13. 12:06
A polgári demokratikus kormányzat sem gazdaságilag, sem politikailag nem konszolidálódott. A belső válságjelenségeket elmélyítette, hogy 1918 november-1919 január között a Szent István-i magyar államterületnek már jóval több, mint a fele idegen megszállás alá került. A társadalmi elégedetlenség is felszínre emelte a koalíción belül lappangó ellentéteket. A Károlyi-párt (hivatalos nevén az Egyesült Függetlenségi és 48-as Párt) konzervatív-liberális szárnya túlságosan radikálisnak tartotta a kormány politikáját a reformszándékait, különösen a vagyonadó- és a földreformterveket. A csoport vezetője, Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter, december 23-án lemondott tisztségéről. Célkitűzése az volt, hogy egy tisztán polgári kormány vegye át a hatalmat. A fordulat előkészítésére január 1-jén megalakította a Polgárszövetséget, amelyhez csatlakoztak, többek között, Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja, az Országos Földmíves Párt, később a keresztényszocialisták és más polgári politikai erők. Lovászy programja magába foglalta a területi integritás helyreállítását, a földreformnál a magántulajdon tiszteletben tartását, a polgári szabadságjogok biztosítását és a hatékony szociálpolitikát. 1919 első napjaiban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat sorsa a szociáldemokrata Párt állásfoglalásán múlik. A szociáldemokrata pártválasztmány és a Budapesti munkástanács január 7-8-i ülésein megvitatták a kormányból való kivonulás és a tiszta szociáldemokrata kormány alternatíváját. Végül kompromisszumos javaslatot fogadtak el: a párt a koalíció tagja marad, de nagyobb részt követel a hatalomból. Január 11-én a Nemzeti Tanács Károlyit, miután a miniszterelnökségről lemondott, ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel, köztársasági elnök minőségben. A miniszterelnök Berinkey Dénes lett. Az új kormány számára a legfőbb gondot a KMP aktivitásának erősödése jelentette. Január 23-án a belügyminiszter rendőri intézkedésekre kapott felhatalmazást a kommunisták ellen. Ennek foganatosítására február 21-én történt meg. Az előző napon a Népszava székháza előtt a munkanélküliek tüntetése során lövöldözésre került sor. A több halálesetet és nagyszámú sebesülést okozó incidensért a hatóságok a kommunistákat tették felelőssé. A KMP vezetőinek többségét letartóztatták, a párt helyiségeit bezárták, a Vörös Újságot betiltották. A kommunistákat a kormány sem bíróság elé állítani, sem szabadon bocsátani nem akarta. Ők pedig, a Gyűjtőfogházban a politikai foglyokat megillető kivételes bánásmód lehetőségeivel élve, "államköltségen" valóságos pártirodát tartottak fenn, innen irányították az agitációt és a szervezkedést. A kommunisták azonban számoltak a hatalomátvétel békés módozatával is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője tegnap
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác tegnap
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját tegnap
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában tegnap
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf tegnap