A jakobinusok terrorral biztosítják a forradalmat

2004. szeptember 13. 12:06

A 21 girondista nemzetgyűlési képviselő kivégeztetésével a jakobinusok kizárják a girondistákat a politikai életből. A két egymástól eltérő irányzat éles szembefordulása a XVI. Lajos ellen folytatott per idején következett be (1792. IX. 21.). A girondisták kiálltak XVI. Lajos, mint uralkodó mellett. 1793 májusában felkelést kezdeményeztek Marseille-ben és Lyonban a jakobinusok ellen, s felvették a kapcsolatot a royalistákkal. Erre a sans-culotte-ok párizsi, május 31.-június 2. közötti felkelése 29 girondista letartóztatásához vezetett. A nép ugyanis már nem bízott bennük, mivel a francia csapatok a tavasz folyamán vereséget szenvedtek az európai koalíció csapataitól, és mert ők a tulajdonosi réteg előjogaiért szálltak síkra. A sans-culotte-ok lázadása a rossz ellátás, az infláció és az árdrágítás ellen is tiltakozott. A jakobinusok végül győztek, és a Közjóléti Bizottságban Maximilien de Robespierre vette át a hatalmat. A rendkívül nehéz helyzetű köztársaság belső és külső fenyegetettségének nyomására jakobinus uralom egyre növekvő terrorral válaszol. Még márciusban kitört egy ellenforradalmi lázadás, melyet először a királypárti parasztok, majd később a nemesség vezetett. A menekülő girondista vezetők június 13-án hirdették ki a polgárháborút a jakobinusok ellen. Rajtuk kívül a jakobinusoknak még a sans-culotte-ok ellen is harcolniuk kellett, mivel ők további szociális reformokat, a földbirtok újrafelosztását követelték. Megmutatkozott, hogy a harmadik rend nem alkot egységet, a polgárság és a proletariátus közötti konfliktus felszínre tört. Meghiúsult felkelésük után, szeptember 5-én a "veszettek"-et is félreállítják. Ám ennek ellenére a sans-culotte-ok el tudták érni az ármaximálást a használati cikkekre és az élelmiszerekre vonatkozóan (1793. IX. 11/29.). A "gyanúsak" elleni szeptember 11-i törvényt letartóztatási hullám vezette be. Párizsban és vidéken megkezdődnek a politikai ellenfelek ellen a forradalmi törvényszékek által vezetett politikai perek, melyeket tömeges kivégzések kísérnek. A kivégzettek között számos nevezetes személyiség akadt. Például - háromnegyed évvel férje halála után - a történelmi nevezetességű év őszén, október 16-án indult a guillotine alá a volt francia királyné, Marie Antoinette.