IV. Murád a Magyar Nemzeti Operában

A IV. Murád opera színpadképe

A török–magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulójának ünneplése alkalmából az Antalya Állami Opera és Balett előadja a híres IV. Murád című operát Magyarországon.

Ez a monumentális előadás 2024-ben november 6-án kerül színpadra, a 2024-es Török–Magyar Kulturális Év részeként, amely a „Száz év barátság és együttműködés” témát helyezi előtérbe. Az évszázados kulturális kezdeményezés célja, hogy mind Törökországban, mind Magyarországon 100 eseményt szervezzenek, ezzel erősítve a két nemzet közötti mély kapcsolatokat.

Nagyszabású, látványos előadás

Az Okan Demiriş által komponált IV. Murád a török nemzeti opera egyik kiemelkedő alkotása, amely az Oszmán Birodalom szultánjának, IV. Murádnak lenyűgöző történetét meséli el, aki mindössze tizenegy évesen lépett trónra, és olyan korszakban uralkodott, amelyet a udvari intrikák és hatalmi harcok jellemeztek.

Az opera török nyelven, magyar és angol felirattal kerül bemutatásra, így a szélesebb közönség is élvezheti ezt a kulturális mesterművet.

Okan Demiriş, az Állami Művész, arról híres, hogy a hagyományos és a szúfi zenét polifonikus hangszerelésben ötvözi, megtestesítve azt a hitvallását, hogy „a saját népének készített zene egy nap elérheti az univerzális dimenziókat.

Az IV. Murád című operája mélységében mutatja be a fiatal szultán uralkodásának érzelmi és politikai kihívásait, kiemelve olyan alakokat, mint a hatalmas Kösem szultána, Topal Recep Pasa nagyvezír és a költő Nef’i. A történet életre kelti az Oszmán Birodalom szultánja udvarának feszült hatalmi dinamikáját, gazdag, klasszikus ábrázolásban mutatva be ezt a kulcsfontosságú történelmi korszakot.

Haldun Özörten rendezésében az opera bemutatja a hatalmas Kösem szultána és a Murád szultán által átélt pszichológiai nyomást. „Ezt a karaktert életre kell kelteni a színpadon – az ő hatalmát, az általa elviselt nyomást, és mindenekelőtt Kösem szultánát, akinek hatalma elképesztő volt; egy nő, aki nem habozott meggyilkolni saját gyermekeit és unokáit a hatalomért folytatott harcban,” magyarázta Özörten, hangsúlyozva a produkcióban átadott érzelmek mélységét.

Ezek az előadások, amelyek rangos magyarországi helyszíneken kerülnek megrendezésre, a 2024-es Török–Magyar Kulturális Év részét képezik, és a két nemzet közös kulturális örökségét ünneplik.

Az esemény csak egy a sok közül, amelyek az év során a kulturális partnerség elmélyítésére és az együttműködés további erősítésére szolgálnak Törökország és Magyarország között.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe