Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg

A város 2019-ben (Kép forrása: Wikipédia / Sparrow (麻雀) / CC BY-SA 4.0)

A halálos Vezúv

Pompeji, és a térség már nagyon régóta lakott terület volt, a legkorábbi ismert település az i. e. 7-6. századból származik. Előbb a görögök gyarmatosították, majd az etruszkok uralma alá került, hogy a görögök visszavegyék tőlük, végül pedig a szamniszok foglalták el, akiket a felemelkedő Róma az i. e. 4. században több háborúban vert le.

Pompeji szerepet kapott még a római köztársaság polgárháborúiban is, amikor Sulla csapatai megostromolták, majd a diktátor a saját veteránjait telepítette le a környéken, és ezt követően a városra viszonylag békés évtizedek köszöntöttek.

A császárkorban a közeli Misenumban a római hadiflottának épült egy bázisa, ami azért jut jelentős szerephez, mert idősebb Plinius volt a parancsnoka i. sz. 79-ben.

A Vezúv kitörése idején Pompeji már egy virágzó, körülbelül húszezer fős város volt, amelyet azonban súlyosan megrongált az i. sz. 62-ben történt földrengés.

Az ismétlődő földmozgások miatt a károk helyreállítása nem haladt túl gyorsan, de a várost a tizenöt évvel későbbi kitörés teljesen elpusztította. Köszönhetően az ifjabb Pliniusnak, a természeti katasztrófa leírása egy szemtanú beszámolójából maradt fent.

Karl Brjullov: Pompeji utolsó napja (1830-1833)

Ifjabb Plinius az ismert római történetírónak, Tacitusnak címzett leveleiben leírta például azt, hogy a vulkánkitörésben könnyű és lyukacsos kövek lepték el a környéket, lombos fenyő alakú felhőt lövellt ki a Vezúv, és elmeséli nagybátyja halálát is, amelyet a mérges gázok okoztak.

A város lakosságának jelentős része odaveszett a vulkánkitörésben. Egy részük bezárkózott a házába, ám a várost elárasztó vulkáni kő és hamu súlyától a házak egyszerűen összeomlottak, míg másokat menekülés közben ért a halál.

1. A halálos Vezúv
2. Régészeti kutatások
3. Kupidók és császári rokonok
4. Régi emlékek, modern technika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére