Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt

Az első megtalált csont, benne a nyílheggyel (Kép forrása: Facebook/ UNIVERSITAS FLORES - ENDE - NTT)

Az észak-németországi Mecklenburg-tóvidék egykor véres ütközet színtere volt. A Tollense-folyó melletti összecsapás bátran helyet kaphatna a történelemkönyvek oldalain, de megtörténtéről is csak az elmúlt évtizedek kutatásai alapján értesült a tudomány.

Az első csontot 1997 körül találták a közelben kanyargó Tollense-folyó partján, benne egy nyílheggyel. A felmérések ekkor kezdődtek, amely egy hosszú és szisztematikus munkának lett az első lépése. A feltárás során több ezer négyzetmétert fésültek át a régészek, melynek során egy hatalmas ókori csata helyszíne rajzolódott ki előttük. A szárazföldről és a víz mélyéből származó leletek összessége minden várakozást felülmúlt.

Annak az ötletét, hogy egy temetőre leltek, rögtön elvetették, hiszen a maradványok rendezetlenül és mellékletek nélkül kerültek elő. Minden jel arra mutatott, hogy valami más történt ott.

Az elesettek koponyái (Kép forrása: Facebook/ Förderverein Freundeskreis Archäologisches Landesmuseum MV e.V.)

A szakemberek közel 12.000 csontot gyűjtöttek össze, ezek közül 140 embert tudtak elkülöníteni és megvizsgálni. A leleteken talált vágások és zúzódások egyértelműen jelezték, hogy egy brutális összecsapás lehetett. Azt is sikerült a kutatóknak megállapítaniuk, hogy a jelenlévők közül sokan rutinos harcosok voltak és sok száz kilométert utaztak azért, hogy megvívjanak egymással.

Mindezekre a sérülések és a DNS elemzése mutatott rá. A tudósok szerint az ütközet 3300 éve történhetett és több ezren vehettek részt benne. Ezek alapján azt feltételezik, hogy egy helyi erő csaphatott össze egy távolról érkező ellenséges csoporttal.

Az emberi mellett megtalált lómaradványok pedig arra engednek következtetni, hogy valamilyen formában ezek az állatok is a csata részesei voltak. A régészek korabeli fegyvereket is azonosítottak. A kőrisfából és kökényből készült bunkók és kalapács-szerű eszközök mellett lándzsák és kardok is előkerültek. A folyóból felszínre hoztak egy különös, bronzból készült tárgycsoportot is. A korabeli túlélőkészletet egy kis, hengeres doboz, ásó, kés és egy véső alkotja. A gazdája minden bizonnyal egy táskában tartotta őket magánál és délről érkezhetett, mivel hasonló leletek Dél-Németországból kerültek eddig elő.

Néhány a csatatéren talált tárgyak közül (Kép forrása: Facebook/ Förderverein Freundeskreis Archäologisches Landesmuseum MV e.V.)

A feltárás nagyon sok tekintetben változtatta meg a kutatók álláspontját a korszakkal kapcsolatban. A Tollense-völgyi ugyanis a legrégebbi csatatér, amelyről tudomásunk van Európában. Másfelől, az eddig sem volt ismeretlen, hogy zajlottak harcok, háborúk az öreg kontinensen ebben az időben, az azonban meglepetésként érte a szakembereket, hogy ekkora tömegeket képesek voltak mozgatni és irányítani is. Nagy valószínűséggel sokkal szervezettebben éltek a bronzkori népek, mint azt eddig gondoltuk.

Írásos források híján valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy pontosan kik és miért harcoltak, az újabb felfedezések azonban még hozhatnak váratlan eredményeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"