Perczel Zita az önkéntes emigrációban

Egy biztos: Perczel Zita 1937-ben Párizsba utazott. Ekkor úgy gondolta, hogy végleg. Az indulás kissé bizonytalan okait, részleteit önéletrajzi visszaemlékezésében maga is megörökítette, amely könyv alakban – A meseautó magányos utasa címmel – már csak a halála után jelenhetett meg.

Húszévesen már a francia fővárosban volt, nem sokkal később egy világ körüli turné következett: Amerika, bár Hollywoodot nem tudta meghódítani.

Majd sok-sok viharos, küzdelmes év után ismét a fény városa, házasságok, anyai szerep, végül hazatérés s az itthoni komolyabb sikerek színpadon és filmen egyaránt.

Párizsi debütálásáról Guthy Böske emigráns újságíró és divatikon a Színházi Életben 1938 elején a „Párizson keresztül akarok nagy magyar színésznő lenni” cím alatt a következő sorokkal tudósított: „»Budapest a battu Paris« – Budapest legyőzte Párizst, írja az egyik leghíresebb francia kritikus Perczel Zita premierje után. Perczel Zita párizsi primadonna lett.”

Csókiskola

A Théâtre Saint-Georges színpadán aratta első, kirobbanó sikerét a Barbara című, háromfelvonásos, Michel Duran által írt komédiában.

Első benyomásait később a színésznő így elevenítette fel: „A környéken, amit Pigalle-nak is hívnak, sok színház van, mulatók, utcai árusok, kis kávéházak, utcanők. Színháznegyed, mulatónegyed és szerelempiac. […] A Théâtre Saint-Georges Színház a párizsi színházi világ szívében van. Egyike Párizs legrégebbi színházainak. […] A legnagyobb meglepetésem a színház mérete volt. Az óriási pesti Nemzeti vagy Vígszínház után a Saint-Georges Színház szinte ijesztően kicsi volt. Mintha nem lett volna távolság a színpad és a nézőtér között. A színpadról az utolsó sort is lehetett látni, leghátul pedig olyan páholyok voltak, amelyek előtt aranyozott rács volt, aki a páholyban ült, nézhette az előadást, de őt nem látták.” Ám – Guthy Böske szavaival folytatva –  „ezen a színpadon mert kiállni az a fiatal, magyar színésznő, aki tavaly ilyenkor még úgyszólván egy hangot sem tudott franciául. Szerepét, ha enyhe akszannal [akcentussal] is, de franciául, sőt az itteniek szerint »delicieuse« [finom] kiejtéssel mondja. A lapok áradozva írnak nemcsak a szépségéről, de a színészi képességeiről is.”

A cikk teljes terjedelmében a Múlt-kor történelmi magazin 2023. téli számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
• Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
• Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
• A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
• Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
• Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
• Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói