Újraértelmezte a kultúrák viszonyait a strukturális antropológia atyja, Claude Lévi-Strauss

Claude Lévi-Strauss 2005-ben (Wikipedia / UNESCO/Michel Ravassard / CC BY 3.0)

Claude Lévi-Strauss 1908. november 28-án született Brüsszelben elzászi francia zsidó szülők gyermekeként. A párizsi Sorbonne-on hallgatott filozófiát és jogot, itt támadt fel érdeklődése az etnológia és a kulturális antropológia iránt.

1935-ben szociológiai katedrát kapott a brazíliai Sao Paolóban, s „az utolsó ősi népek iránti romantikus vonzalmától hajtva” jelentős terepmunkát is folytatott a Mato Grosso és az Amazonas őserdeiben élő indiánok között.

Brazíliából hazatérve – kétéves párizsi tartózkodás után – a németek által megszállt hazájából 1941-ben az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban ismerkedett meg az orosz származású Roman Jakobsonnal, aki felkeltette érdeklődését a strukturalista nyelvészet iránt.

Ráébredt arra, hogy az antropológia és a nyelvészet művelői is elemekre bontják tárgyukat, majd feltárják az elemek között megfigyelhető kapcsolatokat, a struktúrát, melyet magyarázó erejűnek tartanak.

Az általa kidolgozott strukturális antropológia a még működő őstársadalmak viselkedési modelljeinek, rokonsági rendszereinek, mítoszvilágának tanulmányozásából von le általános következtetéseket.

Lévi-Strauss a vallás képzetek valóságát és az emberi gondolkodás emögött megbúvó szerkezetét vizsgálta. Az archaikus kultúrát szimbólumrendszerként fogta fel, amely egy mély és tudattalan struktúrát képez le.

A „vadember” gondolkodását rehabilitálva az ősi kultúrák gondolkodását egy sajátos, de következetes asszociációs-metaforikus logikára, illetve arra épülő mágikus és totemisztikus viselkedési mintákra vezette vissza.

Híres hasonlatában a kultúrákat mozgó vonatokhoz hasonlította: nincs olyan rögzített (vagyis kultúrán túli) pont, amelyből a többieket megítélhetnénk. Minden csupán nézőpont kérdése: azért mondunk ítéletet, mert mindannyian érdekelt felek vagyunk.

Lévi-Strauss (bal szélen) látogatáson a Brazil Nemzeti Múzeumban, 1930-as évek

1942-től a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégprofesszora volt. 1949-es hazatérése után a párizsi Musée de l'Homme igazgatóhelyettese, 1950-től 1974-ig a párizsi École pratique des hautes études tanulmányi igazgatója, 1959 és 1982 között a College de France professzora, 1983-tól tiszteletbeli professzora volt. Ő volt az első antropológus, akit a Francia Akadémia a tagjai közé választott 1973-ban.

Utazásairól, élményeiről 1955-ben megjelent Szomorú trópusok című önéletrajzi ihletésű művében számolt be, amely nemcsak etnográfiai útleírás, hanem filozófiai értekezés és széppróza is egyben.

A könyv a gyarmatosítás felszámolásának idején számottevő szerepet játszott a „primitív népek” kultúrájának átértékelésében. Lévi-Strauss volt a francia strukturalista mozgalom vezéralakja, fő teoretikusa.

Hosszú élete során mintegy húsz könyvet publikált, 1964 és 1971 között írott négykötetes főművében, a Mythologicában a strukturalista antropológia által feltárt archaikus gondolkodási struktúrákat foglalta össze.

Az emberiség jövőjéről borúlátón nyilatkozott: „A világ az ember nélkül kezdődött, és az ember nélkül fog véget érni.”

Magyarul többek között megjelent a Szomorú trópusok, a Faj és történelem és a Strukturális antropológia című műve is.

Ez utóbbi a szerző szerteágazó érdeklődéséről ad tanúbizonyságot – a nyelv és rokonság összefüggéseitől, a társadalomszerveződésen, a művészeti jelenségeken át a vallástudományig -, szemlélete mégis egységes, következetes.

A félénkségéről, operaimádatáról és a japán civilizáció iránti rajongásáról híres, iskolateremtő személyiség nagy népszerűségnek örvendett tanítványai körében, de élete utolsó éveiben visszavonultan élt.

2003-ban Erfurtban mint korszakalkotó „kutató, gondolkodó és író” megkapta az Eckhart Mester-díjat, miután „rendet teremtett a fajok és kultúrák értelmezésében, a fehér kultúrember nagyképűsége nélkül”. Claude Lévi-Strauss százegy éves korában, 2009. október 30-án halt meg Párizsban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca