Becsülete árán futott be óriási karriert a hitleri Németországban az „igazi” Mephisto

Gustaf Gründgens és Antje Weisgerber a berlini Német Színházban, 1946. áprilisában, Carl Sternheim A sznob c. darabjában (Wikimedia Commons / Deutsche Fotothek / CC BY-SA 3.0 DE)

„Mindig is túl sokat dolgoztam, nem jutott eszembe élni. Most még gyorsan meg akarom tanulni” – mondta egyetlen tévéinterjújában.

Megvalósítani csak részben tudta tervét: nem sokkal azután, hogy férfi élettársával 1963 őszén elindult régóta tervezett világkörüli útjára, a híres színész, rendező és intendáns meghalt egy hotelszobában a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában.

Véletlenül vagy szándékosan – a mai napig nem tudni – túl sok altatót vett be. Egy borítékon, amelyet hálószobájában találtak, ez állt: „Azt hiszem, túl sok altatót vettem be. Komikus. Hadd aludjak”.

A művész, aki Goethe híres műve, a Faust Mefisztójaként világhírnévre tett szert, még ötven évvel halála után is megosztja a közvéleményt – nem utolsósorban a nácizmus idején tanúsított ellentmondásos viselkedése miatt.

Egyesek szerint skrupulusok nélküli, karrierista ember volt, csak a siker lebegett a szeme előtt, és virtuóz módon érvényesült a náci rendszerben, amelynek fényesre politúrozta kulturális homlokzatát.

Mások viszont úgy látják, szeplőtelen volt, aki színházával szabad teret teremtett a totalitárius államon belül, és kurázsiról tanúbizonyságot téve megvédte veszélyben lévő kollegáit.

Szülővárosa, Düsseldorf mindenesetre áplja emlékét.

„Egész életemben csak egyet akartam: színész lenni. Minden más, ami ehhez jött, csak ajándék volt. A rendezés, na igen, azt is csináltam” – mondta a már említett tévéinterjúban. Intendáns azonban soha nem akart lenni, nem is szívesen vállalta. Művész volt, egyformán birtokában fantáziának és intelligenciának, és mindig a tökéletességre törekedett.

Már a színi iskolában 1920-ban elismerték „rendkívüli tehetségét a bonyolult természetek lelki struktúrájának szembeötlő megformálására”. Számos színpadi szerepe mellett – Hamlettől Fauston át II. Fülöpig – Fritz Lang és Hans Steinhoff keze alatt filmekben is játszott.

Gustaf Gründgens Hamlet szerepében (Wikipedia / Bundesarchiv, Bild 183-S01144 / CC-BY-SA 3.0)

Gustaf Gründgens 1899. december 22-én született, színésziskolába szülővárosában járt. Első színházi sikerét Hamburgban ünnepelte, ott ismerkedett meg Klaus Mann-nal és testvérével, Erikával, akit 1926-ban feleségül vett, noha a színész homoszexualitása mindenki előtt ismert volt.

Klaus Mann később Mephisto című híres művében számolt le volt sógorával: a regény alig burkoltan Gründgens példa nélküli karrierjéről szól a náci érában. A háború után a színészt néhány hónapra internálták. Később színházigazgatóként visszatért Düsseldorfba, 1955-től 1962-ig pedig a hamburgi Deutsches Schauspielhaust vezette.

„Kiváló művész, de nehéz ember volt” – foglalta össze Thomas Blubacher, a színészről szóló életrajzi kötet szerzője. Gründgensnek csak hivatása számított, megszállott volt. „Mindenáron alkotni akart” – mondta második neje, Marianne Hoppe, aki 1936-tól tíz éven át volt a felesége.

A színház volt számára a valóság. Igazi énjét olyan mélyre temette, amilyen mélyre csak a sok színpadi figura alá tudta. Alattuk Blubacher „egy csalódáskeltően bizonytalan, kétségbeesett és a legmesszebbmenőkig magányos” alakot talált, egy olyan embert, aki csak Faust sírbatételi jelenetében érez valódi boldogságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye