Odin isten legrégebbi említésére bukkantak egy Dániában előkerült aranytárgyon

A feliratra egy 2020-ban Nyugat-Dániában feltárt, vékony, díszes aranylemezen (brakteátán) bukkantak rá. Az egyoldalas aranyvereten az áll: „Ő Odin embere”.

Szakértők szerint a lemezpénz valószínűleg egy ismeretlen királyra vagy nagyúrra utal. A leletet bemutató koppenhágai Nemzeti Múzeum szerint Észak-Európában több mint ezer brakteátát találtak.

Lisbeth Imer, a múzeum rúnaszakértője elmondta: a felirat az első kézzelfogható bizonyíték arra, hogy Odint már az i. sz. 5. században tisztelték, legalább 150 évvel korábban, mint ahogy azt eddig feltételezték.

Az eddigi legrégebbi utalás egy dél-németországi brosson található, amelynek keletkezését a hatodik század második felére teszik.

A Dániában felfedezett aranylemez egy körülbelül egy kilogrammos aranylelet része, amely csészealj nagyságú medálokat és ékszerré átalakított római pénzérméket is tartalmaz.

A kincsre a Jylland-félsziget középső részén fekvő Vindelev falujában találtak rá. Szakértők szerint a kincset 1500 évvel ezelőtt ásták el, vagy azért, hogy elrejtsék az ellenség elől, vagy pedig az istenek kiengesztelésére szolgáló adományként.

„Ez az egyik legmívesebb rúnafelirat, amelyet valaha láttam” – mondta Imer.

A rúnák a germán népek korai ábécéjének különféle változatait alkotó szimbólumok. A latin, illetve görög írásrendszerekkel való távoli kapcsolatuk a betűk alakjából nyilvánvaló, azonban az egyedi germán írásrendszer kialakulásának pontos menete tisztázatlan. A legígéretesebb nyomok jelenleg a latinoktól és az etruszkoktól északra élő alpesi népek által átvett, ugyancsak görög alapú ábécék felé mutatnak.

A lemezen látható feliratok az ábécé régebbi, az i. sz. 1.-től körülbelül a 8. századig használt változatával készültek, amely 24 betűből állt (ellentétben a későbbi, viking kori 16 betűs változattal).

Odin az északi mitológia egyik főistene volt, akit gyakran hoztak kapcsolatba a háborúval és a költészettel.

Az északi törzsek sok istent imádtak, és mindegyiknek különböző tulajdonságai, gyengeségei és erősségei voltak. A mondák és a rúnaleletek alapján egy olyan vallás körvonalazódott, amelynek istenei sok emberi tulajdonsággal rendelkeztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?