Már a bronzkorban is használhattak acélt Európa népei

Képünk illusztráció (forrás: Wikipedia / P sakthy / CC BY-SA 3.0)

Egy nemzetközi kutatás során geokémiai elemzésnek vetettek alá egy sor, az Ibériai-félszigeten talált kőoszlopot (sztélét), amely kimutatta, hogy ezek véseteit edzett acél eszközökkel készítették.

Ezt alátámasztja egy Rocha do Vigionál talált, vasból készült korabeli véső metallográfiai vizsgálata is. A szerszám széntartalma elégséges ahhoz, hogy acélnak számítson.

Mostanáig úgy tudtuk, hogy a terület lakosainak még a korai vaskorban sem álltak rendelkezésükre az acél készítéséhez szükséges ismeretek, nemhogy a késői bronzkorban.

Az ibériai bronzkort i. e. 1800 körültől számítjuk, míg a vaskor i. e. 900 körül kezdődött, az acélgyártás pedig a római hódítás után vált itt elterjedté.

Dr. Ralph Araque Gonzalez, a Freiburgi Egyetem régésze elmondta: „A Rocha do Vigioból származó véső és a környezet, amiben felleltük azt mutatja, hogy a vaskohászat (amibe az acél készítése és edzése is tartozik) a szétszórt ibériai kisközösségekben, önállóan fejlődött ki, és nem egy későbbi kolonizációs folyamat behatásaként.”

A Journal of Archaeological Science-ben publikált tanulmány szerzői kvarcalapú homokkőből készült sztéléken végeztek elemzéseket. „Akárcsak metamorf formája, a kvarcit, ez egy nagyon kemény kőzet, amely kő- vagy bronzeszközökkel nem munkálható meg, hanem kizárólag edzett acél szerszámokkal” – mondta Gonzalez.

A Rocha do Vigio-i véső vizsgálata felfedte, hogy heterogén összetételű, de meglepően magas széntartalmú acélból készült.

Eredményeik megerősítéséhez a kutatók egy hivatásos kőműves, egy kovács és egy bronzöntő bevonásával végeztek el egy kísérletet, amelynek során különböző anyagból készült vésőkkel próbáltak kvarchomokkő-mintákat megmunkálni.

Ez sem a kő-, sem a bronzszerszámokkal, de még a nem edzett vasból készült hegyű vésővel sem sikerült. „A késő bronzkori Ibéria lakói képesek voltak az acél edzésére, máskülönben nem tudták volna kifaragni a sztéléket” – vonta le a következtetést Gonzalez.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai